Rovid kepes utmutato az iszlam megertesehez
A konyv online valtozataert, az iszlammal kapcsolatos tovabbi
informaciokert, vagy ujabb masolatokert keresse fel honlapunkat:
www.islam-guide.com
I. A. Ibrahim
Szerkesztette:
Dr. William (Daoud) Peachy
Michael (Abdul-Hakim) Thomas
Tony (Abu-Khaliyl) Sylvester
Idris Palmer
Jamaal Zarabozo
AN AITimimi
Tudomanyos munkatarsak:
Harold Stewart Koufi professzor
F. A. State professzor
Mahjoub O. Taha professzor
Ahmad Allam professzor
Salman Sultan professzor
H. O. Sindi professzor kbzremukodesevel
Fordftotta:
Abdulrahman Daroczi Viktor
Lektoralta:
Abu Abdulrahman Raid Smadi
A fordftast ellenorizte:
Khalloufi Virag
Nyelvhelyesseg:
Toth Henrietta
Tartalom
BEVEZETES
I. Fejezet Bizonyitekok az Iszlam igazsagara
(1) A Becses Koran tudomanyos csodai
A) A Koran az emberi embrio fejlodeserol
B) A Koran a hegyekrol
C) A Koran a vilagegyetem eredeterol
D) A Koran az agyrol
E) A Koran a tengerekrol es a folyokrol
F) A Koran a mely tengerekrol es a belso hullamokrol
G) A Koran a felhokrol
H) Tudosok kommentarja a Koran tudomanyos csodaihoz
(2) Nagy kihivas a Koran barmely fejezetehez hasonlo fejezet frasara
(3) Bibliai profeciak Mohammednek $&, az Iszlam profetajanak
eljovetelerol
(4) Bekbvetkezett joslatok a Koranban
(5) Mohammed profeta ^csodai
(6) Mohammed ^egyszeru elete
(7) Az Iszlam rendkfvuli nbvekedese
II. Fejezet Az Iszlam elonyei
(1) Ajto az orok Paradicsomba
(2) Mentesseg a Pokol tuzetol
(3) Valodi boldogsag es belso beke
(4) Minden korabbi bun megbocsatasa
III. Fejezet Altalanos tudnivalok az Iszlamrol
Mi az Iszlam?
Az Iszlam hittetelei
1) Hit Istenben
2) Hit az angyalokban
3) Hit a kinyilatkoztatott kbnyvekben
4) Hit a profetakban es Isten kuldotteiben
5) Hit a Feltamadas napjaban
6) Hit az elrendelesben
Van a Koranon kfvul mas Istentol szarmazo forras?
Peldak Mohammed profeta ^mondasaira
Mit mond az Iszlam az Iteletnaprol?
Hogy lehet valaki muszlim?
Mi a Koran?
Ki volt Mohammed profeta ^?
Hogyan hatott az Iszlam terjedese a tudomany fejlodesere?
Mit hisznek a muszlimok Jezusrol?
Mit mond az Iszlam a terrorizmusrol?
Emberi jogok az Iszlamban
Milyen a nok helyzete az Iszlamban?
A csalad az Iszlamban
Hogyan bannak a muszlimok az idosebbekkel?
Mi az Iszlam 6t pillere?
1) A hit tanusagtetele
2) Ima
3) Zakat adasa (a nelkiilozok tamogatasara)
4) A Ramadan honap alatti bojt
5) Zarandoklat Mekkaba
Iszlam az Egyesult Allamokban
Bevezetes
Ez a kbnyv egy rbvid kepes utmutato az Iszlam megertesehez. Tartalma
harom fejezetre oszlik.
Az elso fejezet, „Bizonyitekok az iszlam igazsagara," olyan fontos
kerdesekre ad valaszt, melyek gyakran felmerulnek az erdeklodokben:
• A Koran tenyleg Isten, betu szerinti kinyilatkoztatott szava?
• Mohammed *itl valoban profeta, Isten kiildbtte?
• Az Iszlam tenyleg Isten vallasa?
Ebben a fejezetben hatfele bizonyitek kerul megemlitesre:
1) A Koran tudomanyos csodai: Itt egy olyan, a kbzelm
felfedezett tudomanyos teny kerul bemutatasra, amely
szazada kinyilatkoztatott Koranban is mar szerepel.
2) Nagyszeru felhivas a Koran barmely
bekezdesehez hasonlo bekezdes
irasara: A Koranban Isten versenyre hiv
minden emberi teremtmenyt, hogy irjon
legalabb egyetlen bekezdest, amely
hasonlfthato a Koran bekezdeseihez. A
Koran kinyilatkoztatasa 6ta - tizennegy
evszazada - egeszen a mai napig nem volt
olyan akinek sikerult volna eleget tennie
ennek a kihivasnak, annak ellenere, hogy a
Koran legrovidebb fejezete (108. szura)
mindossze tiz szobol all.
3) Bibliai profeciak Mohammednek^, az
Iszlam profetajanak eljovetelerol: ebben
a reszben a Mohammed ^eljovetelerol szolo
biblikus jovendolesek keriilnek bemutatasra.
4) A Koran azon bekezdesei, amelyek
olyan jovobeli esemenyekre utalnak,
melyek kesobb bekovetkeztek: A
Koranban tobb olyan jovobeli esemenyre
vonatkozo dolog emlitesre keriilt, amely a
kesobbiek soran bekbvetkezett, mint peldaul
a romaiak gyozelme a perzsak fblbtt.
ultban
a tizen
negy
5) Mohammed profeta ^csodai: Mohammed
profeta ^szamos csodat vitt veghez,
melyeket tobb ember is tanusftott.
6) Mohammed ^egyszeru elete: Ez vilagosan megmutatja, hogy
Mohammed nem hamis profeta volt, aki profetasagot allitott magarol,
hogy anyagi javakra, nagysagra es hatalomra tegyen szert.
Ebbol a hat bizonyitekbol kbvetkezik, hogy:
• A Koran, Isten betu szerint kinyilatkoztatott szava.
• Mohammed Olsten altal kuldott igaz profeta
• Az Iszlam Istentol szarmazo igaz vallas.
Ha azt szeretnenk tudni, hogy egy vallas igaz-e vagy hamis, nem szabad
a sajat erzeseinktol, hangulatunktol, vagy megszokasainktol fuggeniink.
Ehelyett inkabb a jozan esziinkre es intellektusunkra celszeru
hagyatkoznunk. Amikor Isten kuldott egy profetat, felvertezte csodakkal
es igaz profetasagara utalo bizonyftekokkal, ezzel bizonyitva a profeta
altal hozott vallas igazat is.
A masodik fejezet, „Az Iszlam elonyei," azokrol az elonybkrol szol,
melyeket az Iszlam biztosit az egyen szamara. Az Iszlam ugyanis:
1) Kapu az orok Paradicsomba,
2) Udvosseg a Pokol tiizevel szemben,
3) Valodi boldogsag es belso beke,
4) Megbocsatas korabban elkovetett buneinkert.
A harmadik fejezet, „Altalanos informaciok az Iszlammal
kapcsolatban," az altalanos informaciok mellett tisztazza a leggyakoribb
Iszlammal kapcsolatos teveszmeket, valamint valaszol a leggyakrabban
elofordulo kerdesekre vele kapcsolatban, ugy mint:
• Mit mond az Iszlam a terrorizmusrol?
• Milyen a nok helyzete az Iszlamban?
1. Fejezet
Bizonyitekok az Iszlam igazsagara
Isten az utolso profetajat, Mohammedet ^szamos csodaval es arra
vonatkozo bizonyitekkal vertezte fel, hogy 6 egy Isten altal kuldott igaz
profeta. Emellett Isten az utoljara kinyilatkoztatott konyvet a Kegyes
Korant is ellatta csodakkal, amelyek bizonyitjak, hogy a Koran Isten betu
szerint kinyilatkoztatott szava, es hogy nem szerzoje annak egyetlen
emberi leny sem. Elso fejezetiink ezeket a bizonyftekokat tarja elenk.
(1) A Kegyes Koran tudomanyos csodai
A Koran Isten szava, melyet betu szerint nyilatkoztatott ki
profetajanak Mohammednek ^, Gabriel angyalon
keresztiil. Mohammed ^megjegyezte es elmondta a
tarsainak. Koziiluk pedig volt, aki megtanulta, volt, aki
leirta, de az igy rogzitett bekezdeseket mindannyian ujbol
atvizsgaltattak Mohammeddel ^. Ezenfelul Mohammed
profeta ^minden evben ellenoriztette a Korant Gabriel
angyallal, elete utolso eveben ket alkalommal is. A Koran
kinyilatkoztatasatol kezdve a mai napig mindig rengeteg
muszlim volt, aki beturol beture megtanulta azt. KbzulLik
egyesek mar tiz eves korukra kepesek voltak megtanulni az
egeszet. A Korannak egyetlen betuje sines, amely
megvaltozott volna az evszazadok alatt.
A Kegyes
Koran
A Koran, amely tizennegy evszazada lett kinyilatkoztatva, kbzbl olyan
tenyeket, amelyeket csak napjainkban fedeztek fel, vagy bizonyftottak be
tudosaink. Ez ketseg nelkul igazolja, hogy a Koran Isten betu szerint
kinyilatkoztatott szava, amelyet Mohammed profetaval ^kiildbtt, es hogy
nem Mohammed ^szerzemenye, ahogy egyetlen masik emberi lenye
sem. Bizonyitja tovabba azt is, hogy Mohammed Olsten igaz profetaja.
Az ugyanis meghaladja a jozan esz hatarait, hogy valaki tizennegy
evszazaddal ezelott olyan tudas birtokaban legyen, amelyet csak
napjainkban fedeztek fel es bizonyftottak fejlett eszkbzbkkel es kifinomult
tudomanyos modszerekkel. Nehany pelda kovetkezik.
A) A Koran az emberi embrio fejlodeserol:
A Koranban Isten az emberi magzat fejlodesenek szintjeirol beszel:
Es bizony megteremtettiik az embert tiszta agyagbol. Majd
spermacseppkent helyeztiik el egy biztos helyen. Ezutan a
spermacseppbol alaqah-t (pioca, fiiggo dolog, verrog) formaltunk,
s az alaqah-t mudghah-ha (ragott anyag) teremtettiik...^ 2
(Koran, 23:12-14)
Az arab alaqah szo harom jelentessel bir: (1) pioca, (2) fuggeszkedo
dolog, es (3) verrog.
Ha bsszehasonlitunk egy piocat egy alaqah allapotban levo embrioval
hasonlosagra lelhetiink a ketto kbzott, ahogy az 1-es abra is mutatja. Az
embrio ebben az allapotaban ugyanugy taplalekot nyer az anya verebol,
mint a pioca, ami masok verebol taplalkozik.
Az alaqah szo masodik jelentese „fuggeszkedo dolog." Ezt lathatjuk a 2-
es es a 3-as abran, ahogy az embrio fiiggeszkedik, az alaqah allapotban,
az anyamehben.
A. HuiTiail Embryo tuf edge of amnion
Foro-hrain— —
hearl
B, Leech
1. Abra: A rajzok az alaqah allapotban
levo embrio es a pioca megjelenesi
hasonlosagat illusztraljak. (A pioca rajza a
Human Development as Described in the
Qur'an and Sunnah cimu konyvbol, Moore
es masok, 37. o., modositva a Integrated
Principles of Zoology cimu konyvbol,
Hickman es masok. Az embrio rajza a
Developing Human cimu konyvbol, Moore
es Persaud, 5. Kiad., 73. o.)
2. Abra: A kepen az
alaqah allapotban levo
embrio fuggeszkedeset
lathatjuk az
anyamehben (uterus).
(The Developing Human,
Moore and Persaud, 5.
Kiad. 66. o.)
cytolropliobloiti
shell
3. Abra: Ezen a^
fotomikrografon az alaqah
allapotban levo (15 napos
kbruli) embrio (B-vel
jelblt) fuggeszkedese
lathato az anyamehben.
Az embrio aktualis merete
ugy 0,6 mm. (The
Developing Human, Moore,
3. Kiad., 66. o.; a
Histology cimu kbnyvbol,
Leeson es Leeson.)
Az alaqah szo harmadik jelentese pedig „verrog." Lathatjuk, hogy az
embrio kiilso megjelenese es errendszere az alaqah allapotban hasonlo
egy verroghoz. Ez annak tulajdonithato, hogy ebben az allapotban az
embrioban viszonylag nagy mennyisegu ver van jelen (4. abra) 3. Szinten
ennek az allapotnak a sajatossaga, hogy az embrionak egeszen a
harmadik hetig nines verkeringese 4. Ezert az embrio ebben az
allapotaban olyan, mint egy vercsomo.
d^nal inieriEgmejirxil grfffrifl-j.
icrliarv villus
4. Abra: Az embrio primitiv
kardiovaszkularis rendszere
az alaqah allapotban. Az
embrio es errendszere
kulso megjelenese hasonlo
egy verroghoz, az
embrioban levo viszonylag
nagy mennyisegu ver
miatt. (The Developing
Human, Moore, 5. Kiad.,
65. o.)
ptexuT pn ycf\k tgc
Tehat az alaqah szo harom jelentese pontosan megfelel az embrio alaqah
allapotbeli leirasanak.
A kovetkezo allapot, ami megjelenik a bekezdesben, az a mudghah
allapot. A mudghah arab szo jelentese „ragott anyag". Ha valaki szajaba
vesz egy darab gumit es megragja, majd osszehasonlitja a mudghah
allapotban levo embrioval, arra a kbvetkeztetesre fog jutni, hogy az
embrio a mudghah allapotban nagyon hasonlit arra, amit a szajabol
kivett. Ez azert van, mert az embrio hatan levo csigolyak, „olyanok mint
egy emberi fogsor nyoma valami puha anyagban" 5. (lasd 5-6. abra).
Hogy tudhatott minderrol Mohammed ^tizennegy evszazaddal ezelott,
amikor a tudosok csak napjainkban fedeztek fel kifinomult eszkozok es
hatekony mikroszkopok segitsegevel, amelyek akkor meg nem leteztek?
Hamm es Leeuwenhoek voltak az elso tudosok akik megfigyelhettek az
emberi sperma sejteket (spermatozoa) egy 1677-ben (tehat tobb mint
ezer evvel Mohammed ^utan) kifejlesztett mikroszkop segitsegevel. 6k
tevesen azt hittek, hogy a sperma sejtben van egy paranyi elokeszitett
emberi leny, amely automatikusan novekedni kezd, hogyha noi nemi
szervbe helyezik. 6
Keith L. Moore erdemes professzor, az anatomia es embriologia
teruleten, a vilag legprominensebb tudosainak egyike, valamint a The
Developing Human cimu konyv szerzoje, amelyet nyolc nyelvre
lefordftottak. Ez a konyv tudomanyos referenciamunka, emellett az
Egyesult Allamokban egy kulbnleges bizottsag a legjobb egy szerzo altal
irt konyvnek ismerte el. Dr. Moore, az anatomia es a sejtbiologia
erdemes professzora a Torontoi Egyetemen, Kanadaban. Az
Alaptudomanyok Dekanjainak Tarsasaga Orvostudomanyi Fakultansanak
tagja, es nyolc eve az Anatomia Tanszek elnbke.
10
5. Abra: Egy 28 napos
embrio fenykepe a
mudghah allapotban. Az
embrio ebben az
allapotban
megjeleneseben hasonlo
egy megragott anyaghoz,
mert a hatan lathato
gerinchur, mintha
fognyomok sora lenne
egy ragott anyagban. Az
embrio aktualis allapota 4
mm. ( The De ve loping
Human, Moore es
Persaud, 5. Kiad., 82. o.,
Hideo Nishimura
professzortol, Kyoto
Egyetem, Kyoto, Japan.)
A. Embrvo
*ric pu
ihird bran thiol
arch
1 Actual size
B. Gum
2(> + Idoy
6. Abra: Ha a mudghah
allapotban levo embriot
egy darab bsszeragott
gumival bsszehasonlitjuk,
a ketto kbzbtt
hasonlosagra lelhetunk.
A) A mudghah allapotu
embrio rajzolata.
Lathatjuk a gerinchur
megjeleneset az embrio
hatan, ami fognyomokra
emlekeztet. (The
Developing Human, Moore
es Persaud, 5. Kiad., 79.
o.)
B) Fenykep egy darab
ragott gumirol.
1984-ben elnyerte a Kanadaban az anatomia teriileten adhato
legkivalobb dijat, a J.C.B. Nagydijat az Amerikai Anatomus Tarsasagtol.
Szamos nemzetkozi kongresszus szervezoje, koztiik a Kanadai es
Amerikai Anatomusok Tarsasagae es a Biologiai Tudomanyok
Egyesuletenek gyulesee is.
1981-ben a Dammami 7. Orvosi Konferencian, Szaud Arabiaban Moore
11
tisztazni a Koran kijelenteseit az emberi fejlodesrol. Vilagos szamomra,
hogy ezeknek a kijelenteseknek Istentol kellett jbnnie Mohammed
szamara, mert ennek a tudasnak csaknem egeszet homaly fedte
evszazadokig. Ez elegendo bizonyitek nekem arra, hogy Mohammednek
Isten kiildottenek kellett lennie." 7
VegLil Moore professzortol megkerdeztek: „Ez azt jelenti, hogy On elhiszi,
hogy a Koran Isten szava?", mire igy valaszolt: „Nem okoz nekem
nehezseget elfogadni ezt." 8
A konferencia alatt professzor Moore kijelentette: „...Mivel az emberi
embrio fokozatai komplexek, kbvetkezeskeppen a valtozas sziintelen
folyamat a fejlodes alatt, ami egy uj osztalyozasi rendszer kifejleszteset
igenyli a Koran es a Szunna (amit Mohammed ^mondott, tett, vagy
jovahagyott) alapjan. Az ajanlott rendszer egyszeru, szeleskbru, es
osszhangban van a letezo embriologiai tudassal. A Koran es a hadith
(megbizhato kbzlesek Mohammed profeta ^tarsaitol, arrol amit a profeta
^mondott, tett, vagy jovahagyott) intenzfv tanulmanyozasa az utobbi
negy evben felfedett az emberi embriok osztalyozasara egy rendszert,
ami csodalatos modon az i.sz. hetedik szazadban lett rogzitve. Bar
Arisztotelesz, az embriologia tudomany feltalaloja i.e. negyedik
szazadban tyuktojasokon vegzett tanulmanyaibol felismerte, hogy a
csirkeembriok fokozatosan fejlodnek, nem hagyott hatra semmilyen
reszletet ezekrol a fokozatokrol. Az embriologia tortenelmenek kezdete
6ta csak keveset tudtunk a fokozatokrol es az emberi embriok
osztalyozasarol egeszen a huszadik szazadig. Ennelfogva az emberi
embrio leirasa a Koranban a hetedik szazadban nem alapulhat
tudomanyos ismereteken. Az egyetlen elfogadhato kbvetkeztetes az,
hogy ezek a leirasok Istentol lettek kinyilatkoztatva Mohammednek. 6
nem tudhatott ilyeten reszletekrol, mivel irastudatlan ember volt,
barmifele tudomanyos kepesites nelkLil." 9
B) A Koran a hegyekrol:
A Fold cimu konyv alap tankonyv a vilag szamos egyetemen. Ket
szerzojenek egyike, Frank Press erdemes professzor. 6 volt a
tudomanyos tanacsadoja egy korabbi amerikai elnoknek, Jimmy Carter-
nek, tovabba tizenket eve a Nemzeti Tudomanyos Akademia elnoke
Washington DC-ben. Kbnyveben azt frja, hogy a hegysegek alapjaul a
gybkereik szolgalnak. Ezek a gybkerek melyen az alapba agyazodnak, igy
a hegysegeknek ek alakjuk van (lasd a 7-es, 8-as es 9-es abrakat).
12
A Koran a kbvetkezokeppen ir a hegyekrol. Isten azt mondta a Koranban:
^Vajon nem tettuk-e a Foldet nyugvohellye? A hegyeket pedig
ekekke?^ (Koran, 78:6-7)
7. Abra: A Hegyeknek
mely gyokereik vannak a
foldfelszfn alatt. (Earth,
Press es Siever, 413. o.)
Sediment ■
Mantle
Ho/izonial dissance not lo scale
8. Abra: Sematikus resz. A hegysegek, mint az
ekek, mely gyokerekkel birnak, melyek a foldbe
agyazodtak. (Anatomy of the Earth, Cailleux, 220.
o.)
Mountain range
- , ,''--'^v" 1 VErosirMi
Deposition 5** l*v*l
/ /
Manlio
Mountain root
9. Abra: Egy masik illusztracio, mely azt mutatja,
hogy a hegyeknek ekszeru alakjuk van, mely
gyokereik miatt. (Earth Sience, Tarbuck es Lutgens,
158. o.)
13
A modern geologiai kutatasok bebizonyftottak, hogy a hegysegeknek
melyre, a fbldfelszin ala nyulo, gyokereik vannak (9-es abra) es ezek a
gyokerek elerhetik a hegysegek tengerszint folotti magassaganak
tbbbszbrbset. 10 Igy ezen informacio alapjan a legmegfelelobb szo a
hegysegek leirasara az „ek" szo, mivel a legtobb helyesen hasznalt ek
rejtve van a fbldfelszin alatt.
A tudomanytbrtenetbol megtudhatjuk, hogy a hegysegek mely
gybkereinek elmelete csak 1865-ben meruit fel Sir George Airy kiralyi
asztronomus jovoltabol. 11
A hegysegek a foldkereg stabilizalasaban is fontos szerepet jatszanak. 12
Megakadalyozzak a fbldrengesek kialakulasat. Isten igy szolt errol a
Koranban:
S szilardan rogzftetteket dobott a foldre, hogy ne inogjon
alattatok.. J (Koran, 16:15)
Hasonlokeppen a lemeztektonika modern tudomanya is ugy tartja, hogy a
hegysegek a fold megszilarditoikent mukodnek. Ez a hegysegek
foldszilardito szereperol szolo tudas csak a lemeztektonika fenyeben
kezdett erthetove valni a hatvanas evek vegen. 13
Ismerhette egyaltalan valaki Mohammed profeta ^koraban
a hegysegek valodi alakjat? El tudta kepzelni barki, hogy a
tomor es massziv hegy, amit lat, mely gyokerben
folytatodik a fold alatt, ahogy a tudosok megallapitottak? A
modern geologia megerositette a Koran bekezdeseinek
igazat.
C) A Koran a vilagegyetem eredeterol:
A modern kozmologia tudomanya elmeletben es megfigyelesekre
tamaszkodva gyakorlatban is vilagosan megmutatta, hogy az ido egy
pontjaban az egesz univerzum nem volt mas csak egy felho „fustb6l"
(vagyis egy atlatszatlan, nagyon sum es forro gazszeru alakzat).14 Ez a
vitathatalan tenyek egyike a modern csillagaszatban. Tudosok ma mar
meg tudjak figyelni uj csillagok kialakulasat ennek a „felhonek" a
maradvanyaibol (lasd: 10-11-es abra). A vilagito csillagok, amiket
ejszaka latunk, csakugy mint az egesz vilagegyetem, ebbol a fustszeru
anyagbol alakultak ki. Isten igy szolt a Koranban:
Majd az eghez emelkedett, mely ekkor fiist volt... (Koran, 41:11)
14
Mivel a Fold es az Egek fblbtte (a Nap, a Hold, csillagok, bolygok,
galaxisok, stb.) ugyanabbol a „fustb6l" alakultak ki, arra a
kovetkeztetesre kell jutnunk, hogy a Fold es az Egek egyetlen
osszekapcsolodo dolog volt, majd kivalva ebbol a homogen „fustb6l"
alakultak tovabb es valtak kulon egymastol. Isten mondta a Koranban:
Talan nem lattak azok, akik hitetlenek, hogy az egek es a fold
egyetlen hatalmas darab volt, s Mi bontottuk azokat fel..Jr (Koran,
21:30)
10. Abra: Egy uj csillag alakul ki
abbol a gazbol es porbol (nebula),
amely az egesz univerzum eredetet
jelento „fust" egyik maradvanya. (The
Space Atlas, Heather es Henbest, 50.
o.)
Dr. Alfred Kroner a vilag leghiresebb geologusainak egyike, a geologia
professzora es a nemetorszagi, mainzi Johannes Gutenberg Egyetem
Foldtudomanyok Intezete geologia tanszekenek elnoke, azt mondta:
„Tudvan, hogy honnan jott Mohammed ... Azt hiszem majdnem
lehetetlen, hogy tudhatott volna olyan dolgokrol, mint az univerzum
kozbs eredete, hiszen a tudosok csak az utobbi nehany evben fedeztek fel
roppant bonyolult es fejlett eljarasok segftsegevel, ez a helyzet" 15.
Szinten 6 mondta, hogy: „Valaki, aki nem tudott semmit a nuklearis
fizikarol tizennegy evszazaddal ezelott nem lehetett szerintem abban a
helyzetben, hogy peldaul az Egek es a Fold kozos eredetere rajbjjon
magatol." 16
15
11. Abra: A Laguna nebula egy gaz es porfelho, nagyjabol 60
fenyevnyi atmerovel, a belsejeben rendszeresen kepzodo form
csillagok ultraibolya sugarzasatol gerjesztve. (Horizons, Exploring the
Univers, Seeds, 9-es tabla, az Egyetemek Szovetsege a Csillagaszati
Kutatasert-tol.)
D) A Koran az agyrol:
Isten a kbvetkezot mondta a Koranban a gonosz hitetlenek egyikerol, aki
megtiltotta Mohammed profetanak^, hogy imadkozzon a Kabanal:
De nem! Ha nem hagyja abba homlokanal fogva vonszoljuk el.
Egy hazug, bunds homloknal fogva. /(Koran, 96:15-16)
Miert mondta a Koran a homlokot hazugnak es bunosnek? Miert nem azt
irta, hogy az a szemely volt hazug es bunbs? Milyen kapcsolat van a
homlok es a hazugsag valamint a bunosseg kbzott?
Ha benezunk egy koponyaba, a homlok mbgott az eloagyat talaljuk (12-
es abra). Mit mond a fiziologia az agy ezen teriiletenek funkciojarol? Az
Anatomia es fiziologia esszenciaja cimu konyv azt frja errol a teruletrol:
„A motivacio es a tervek elorelatasa valamint a mozdulatok inditasa a
homloklebeny elulso reszeben megy vegbe, az eloagyban. Ez az
agykereg egyesulesenek egy resze..." 17 Szinten a konyvben talalhato:
16
„Motivacioval valo kapcsolata miatt az eloagyat az agresszio mukodesi
kbzpontjanak is velik..." 18
Igy az agynak ez a teriilete felelos a tervekert es motivacioert, a jo vagy
bunos viselkedesre valo indittatasert, tovabba ez felelos a hazugsagokert
es az igaz beszedert. Ilyetenkeppen helyenvalo a homlokot hazugnak es
bunosnek leirni, mikor valaki hazudik vagy bunt kbvet el, ahogy a Koran
mondta: „...Egy hazug, bunos homloknal fogva."
Ccnlml
frarakx
Pir?iOr.!iil
0r»
(6roco'« ofooj
VpsuoI
(HKXi'olion
DUccntis<i anu
Plfimory
auJiltny axicr.
12. Abra: Az agykereg bal feltekejenek funkcionalis
regioi. Az eloagy az agykereg elulso feleben
helyezkedik el. (Essentials of Anatomy & Physiology,
Seeley es masok, 210. o.)
Az eloagy ezen funkcioit csak az utobbi hatvan evben fedeztek fel a
tudosok, professzor Keith L. Moore kozremukbdesevel. 19
E) A Koran a tengerekrol es a folyokrol:
A modern tudomany felfedezte, hogy azokon a helyeken, ahol ket
kiilonbozo tenger talalkozik, korlat van kozottuk. Ez a korlat ugy osztja el
a ket tengert, hogy mindegyiknek megvan a sajat homerseklete, sofoka
es surusege. 20 Peldaul a Foldkbzi-tenger vize meleg, sos, es kevesbe
suru az Atlanti-ocean vizehez hasonlftva. Mikor a Fbldkbzi tenger vize
belefolyik az Atlanti oceanba a Gibraltari-szorosnal, tobb szaz kilometert
tesz meg az Atlanti-oceanban korulbelul 1000 meteres melysegben a
sajat homersekletevel, sofokaval, es kisebb surusegi jellemzokkel. A
mediterran viz megtartja ezt a melyseget 21 (lasd 13-as abra).
17
2 1 HI I
I 4tMj -
7 600-
£ KIMI —
£ IWKI -
120U -
!4IK|I—
Atlantic Ocean
Ocean
Ufiiiv l«t<tr tin
Mediterranean Sea
SjUiiiit lii-htr
I tun Xk5%-
(iibrallar
Sill
13. Abra: A Foldkozi-tenger vize, amint belep az Atlanti-oceanba
Gibraltar foka folott a sajat homersekletevel, sofokaval es kisebb
surusegi jellemzokkel, a korlat miatt, ami ktilonbseget tesz kozottuk.
A homerseklet Celsius fokban van megadva (C°). (Marine Geology,
Kuenen, 43. o. csekely nagyitassal)
Annak ellenere, hogy hatalmas hullamok, eros aramlatok es arapaly
jelenseg van ezekben a tengerekben, nem keverednek, vagy lepik at ezt
a hatart.
A Koranban ki lett nyilatkoztatva, hogy korlat van ket talalkozo tenger
kozbtt, es hogy nem hagjak azt at. Isten igy mondta:
Engedte a ket tengert folyni, hogy talalkozzanak. Am kozottuk
akadaly talalhato, melyen at nem haghatnak. #(Koran, 55:19-20)
Azonban mikor a Koran az edes es sos viz kbzotti elvalasztorol szol, egy
„tiltott felosztas" megletet emliti a korlat mellett. Azt mondja Isten a
Koranban:
Es O az, Aki a ket vizet engedte osszefolyni. Az egyik edesen
jofzu, a masik sosan keseru, s kettejiik koze gatat tett, s tilalmas
reszt. #(Koran, 25:53)
FblmerLilhet a kerdes miert emlftett a Koran egy tiltott reszt, mikor az
edes es sos viz kbzotti elvalasztorol beszelt, es miert nem emlitette mikor
a ket tenger kbzotti elvalasztorol beszelt?
A modern tudomany fblfedezte, hogy a folyotorkolatokban, ahol edes es
sos viz talalkozik, a helyzet valamikepp kulbnbbzik attol, ami ket tenger
talalkozasanak helyen talalhato. Tudosok rajbttek, hogy ami a
folyotorkolatokban a sos es az edes vizet elvalasztja egymastol az egy
un. „puknoklinikus zona egy adott surusegu diszkontinuitassal a ket reteg
elvalasztasara." 22 Ez a particio (elvalaszto zona) az edes es a sos viztol
kulonbozo sofokkal bir 23 (14. Abra).
Estuary
Fresh water
(River)
J he Pa i til ion
(/.line nf Si|i:iiLili(ni I
n(i%®
SniJt water
(Sea)
Vertically mixed
14. Abra: A vertikalis resz mutatja a sofokot (ezrelekben %o) egy
folyotorkolatban. Itt lathatjuk a particiot (elvalaszto zonat) az edes es
a sos viz kbzbtt. (Introductory Oceanography, Thurman, 301. o.
csekely nagyitasban.)
Ez az informacio csak napjainkban keriilt felfedezesre, olyan kifejlett
eszkozok birtokaban, melyek a homerseklet, sofok, suruseg, oxigen
oldhatosag, stb. meresere szolgalnak. Az emberi szem nem kepes
erzekelni a kiilonbseget ket talalkozo tenger kbzott, sokkal inkabb tunik a
ket tenger szamunkra egy homogen tengernek. Hasonlokeppen az emberi
szem nem kepes eszlelni a viz harom reszre tagolodasat a
folyotorkolatokban: edes viz, sos viz, es a particio (elvalaszto zona).
F) A Koran a mely tengerekrol es a belso hullamokrol:
Isten szava a Koranban:
<Vagy
olyanok, mint a sotetseg egy tengerben, mely vegteleniil
mely, hullam borftja, s folotte ujra hullam, a folott felho,
sotetsegek egymas folott, s ha valaki kinyujtja a kezet alig latja
azt... ^(Koran, 24:40)
Ez a bekezdes a mely tengerekben talalhato sbtetseget irja le, ahol az
ember ha kinyujtja a kezet, nem latja azt. Ez a sotetseg kbrLilbelul 200
meternel kezdodik. Ebben a melysegben csaknem teljesen hianyzik a
feny (lasd 15. Abra). 1000 meternel is melyebben mar egyaltalan nines
feny. 24
19
15. Abra: A napfeny 3-30 szazaleka visszaverodik a tenger
felszinerol. Ezutan a szinskala majd mind a net szfne
elnyelodik, egyik a masik utan, az elso 200 meteren, kiveve a
kek fenyt. (Oceans, Elder es Pernetta, 27. o.)
Az ember nem kepes negyven meternel melyebbre merLilni
tengeralattjaro vagy specialis felszerelesek segftsege nelkul. Ezek nelkiil
az ember nem elheti tul az oceanok mely, sotet reszeit, mint peldaul a
200 meteres melyseget.
A tudosok nemregiben fedeztek fel ezt a sotetseget kiilonleges
felszerelesek es tengeralattjarok segitsegevel, amelyek lehetove tettek
szamukra az oceanok nagy melysegeibe valo merulest.
Azt is megerthetjiik az elozo bekezdes kovetkezo soraibol, „...egy
tengerben, mely vegteleniil mely, hullam borftja, s folotte ujra
hullam, a folott felho...", hogy a tengerek es oceanok mely vizeit
hullamok fedik es ezek folott a hullamok folott ujabb hullamok
talalhatoak. Az vilagos, hogy a masodikkent emlitett hullamok a vizfelszin
hullamai, melyeket mi is lathatunk, mivel a bekezdes azt irja, hogy ezek
folott a hullamok folott felhok vannak. De mi a helyzet az elsokent
emlitett hullamokkal? Napjainkban fedeztek fel a tudosok, hogy vannak
belso hullamok, melyek „a kulonbozo surusegu retegek kozotti feluleten
jelentkeznek." 25 (16. Abra).
20
Surface waves
Internal wave*
Perspective
16. Abra: Belso hullamok ket kulbnbbzo surusegu vizreteg
talalkozasanal. Az egyik surubb (a melyebben fekvo), a
masik kisebb surusegu (a magasabban fekvo).
(Oceanography, Gross, 204. o.)
Belso hullamok bontjak a tengerek es oceanok mely vizeit, mert a
melyebben fekvo viz nagyobb surusegu a folotte fekvo vizeknel. Ezek
ugyanugy megtbrhetnek, mint a felszin hullamai. A belso hullamok
emberi szemmel nem lathatoak, de megfigyelhetoek a homerseklet vagy
a sofok egy adott teriileten vizsgalt valtozasaibol. 26
G) A Koran a felhokrol:
Tudosok a felhotipusok tanulmanyozasa soran felismertek, hogy az
esofelhok egy meghatarozott rendszer szerint kepzodnek es alakulnak, es
szamos lepes soran megannyi tipusu felho es szel kombinaciojakent
kapcsolodnak egymashoz.
Az esofelhok egyik tipusa a cumulonimbus felho. Meteorologusok
vizsgaltak hogyan kepzodnek a cumulonimbus felhok, es mikepp
produkalnak esot, jeget vagy villamot.
Felfedeztek, hogy cumulonimbus felhok a kbvetkezo lepesek soran
hoznak.esot:
1) A felhoket a szel osszenyomja: A cumulonimbus felhok akkor
kepzodnek, amikor a szel osszefuj nehany kisebb felhot (cumulus) egy
helyre, ahol ezek osszefutnak (Id. 17-18. Abra).
21
17. Abra: A Muholdas
felvetel mutatja amint
a felhok a B, C es D
jelu gyujtoterulet fele
mozognak. A nyilak a
szel iranyat jelzik.
(The Use of Satellite
Pictures in Weather
Analysis and
Forecasting, Anderson
es masok, 188. o.)
VELOCITY
IM4-2I5;
18. Abra: Kicsiny felhodarabok (cumulus) gyulnek a horizont
kbzeleben levo csoportosulasi zona fele, ahol mar egy nagyobb
cumulonimbus felho lathato. (Clouds and Storms, Ludlam, 7. 4.
Tabla.)
22
nagyobb felhot kepezve 27 (18-19. Abra).
10 -
"5
(A) Isolated cumulus stage
0*C
■^^^i^ f ^
IKS.
19. Abra: (A) Egymastol elszigetelt felhofoszlanyok
(cumulus). (B) Amikor a felhofoszlanyok
bsszekapcsolodnak, a nagyobb felhoben a felfele
iranyulo leghuzat nbvekszik, fgy a felho
felhalmozodik. A vfzeseppeket • jelbli. (The
Atmosphere, Anthes es masok, 269. o.)
3) Felhalmozodas: Amikor a felhofoszlanyok osszekapcsolodnak, a
nagyobb felhoben a felfele iranyulo legmozgas nbvekszik. A felho
kbzepenel a felszallo levego erossege nagyobb, mint a szele fele. 28 Ezek
a legmozgasok a felho vertikalis nbvekedeset eredmenyezik, fgy a felho
boglyakent felhalmozodik (lasd 19. Abra (B) resze, 20, es 21. Abra). Ez a
vertikalis nbvekedes oda vezet, hogy a felho az atmoszfera alacsonyabb
homersekletu regioiba nyulik, ahol vizeseppek, esetleg jegdarabok
kepzodnek es nbvekedesnek indulnak. Amikor ezek a vizeseppek es
jegdarabok tul nehezze valnak, hogy a huzat megtartsa oket, zuhanni
kezdenek a felhobol es eso, jeg, stb. formajaban lehullanak. 29
Isten fgy szol a Koranban:
Talan nem lattad, hogy Allah elhajtja a felhoket, majd ujra
egyesfti azokat, s felhalmozza oket, majd latod a boven arado
esot a hasadekaibol kilepni... /(Koran, 24:43)
23
20. Abra:
cumulonimbus
Miutan a
felhalmozodott,
Egy
felho.
felho
eso hull
belole. (Weather and
Climate, Bodin, 123. o.)
A meteorologusok csak napjainkban szereztek ismereteket a felhok
kepzodeserol, felepiteserol, es mukodeserol, fejlett felszerelesek
segitsegevel, ugymint repiilogepek, muholdak, szamftogepek, leggombok
es mas a szelet es iranyat vizsgalo, a paratartalmat es valtakozasat
mero, az atmoszferikus nyomas szintjeit es valtakozasat meghatarozo
eszkbzbk segitsegevel. 30
21. Abra: Egy cumulonimbus felho. (A Colour Guide to Clouds,
Scorer es Wexler, 23. o.)
24
Az elozo bekezdes miutan emliti a felhoket es az esot, beszel a jegesorol
es a villamokrol:
...majd lebocsat az egbol [felho] hegyeket, melyekben jeges eso
talalhato, azt talal el vele akit akar, s arrol harftja el, akirol
akarja, s villamlasa majdnem elveszi a szemek latasat. (Koran,
24:43)
Meteorologusok megallapitottak, hogy ezek a cumulonimbus felhok,
melyekbol jeg hullik, elerhetik a 7 000-8 000 meter magassagot is 31,
ahogy a Koran mondja: „...majd lebocsat az egbol [felho] hegyeket,
melyekben jeges eso talalhato..." (Id. 21. Abra).
Ebbol a bekezdesbol adodhat a kerdes: Miert
mondja, hogy „villamlasa" a jeggel
kapcsolatban? Ez azt jelenti, hogy a jeg jelentos
tenyezoje a villamlasnak? Lassuk mit mond errol
a Meteorology Today cimu konyv. Azt irja, hogy a
felho elektromos toltest kap, amint a jegeso
fagyott cseppek es jegkristalyok formajaban
atzuhan a felho egy reszen. Ahogy a folyekony
cseppek osszeLitkbznek a jegdarabokkal, a
kontaktus soran megfagynak es felszabaditjak
rejtett hotartalekukat. Ez azt okozza, hogy a
jegdarab felulete melegebb lesz, mintha
jegkristalyok bveznek. Amikor egy jegszem
talalkozik egy jegkristallyal, egy fontos jelenseg
megy vegbe: elektronok aramlanak a hidegebb
targytol a melegebb targy fele. Ennelfogva a
jegdarab negativ toltesuve valik. Ugyanez a hatas
erezheto amikor fagyos cseppek keriilnek
kapcsolatba jegdarabokkal, es a pozitiv toltesu
jegszilankok kitbrnek. Ezek a kbnnyebb, pozitiv
toltesu darabok aztan a felszallo levego miatt a
felho felso reszebe keriilnek. A jegeso pedig
negativ tbltessel tovabb zuhan a felho alja fele,
fgy a felho also resze lassan negativ toltesuve
valik. Ezek a negativ tbltesek kesobb kisulnek,
mint villam. 32 A leirtak alapjan tehat a jegeso a
legfobb tenyezo a villamok letrejbtteben.
25
Ez az informacio a villamlasrol napjaink felfedezese. 1600-ig Arisztotelesz
meteorologiai nezetei dominaltak. 6 azt tartotta peldaul, hogy az
atmoszfera ket fajta parat tartalmaz, nedveset es szarazat. Azt mondta
tovabba, hogy az egzenges a szaraz para osszeiitkbzesenek hangja a
szomszedos felhokkel, es a villamlas a szaraz para kigyulladasa es egese
vekony es gyenge langgal. 33 Ez nehany meteorologiai elkepzeles azok
kozul, melyek a Koran kinyilatkoztatasanak idejeben, tizennegy
evszazada uralkodoak voltak.
H) Tudosok kommentarja a Koran tudomanyos csodaihoz:
A kbvetkezokben nehany tudos megjegyzeseit olvashatjuk a Koran
tudomanyos csodairol. Mindegyik kommentart a This is the Truth (Ez az
Igazsag) cimu video anyagbol vettiik. Ezen a videon lathatjuk es
hallhatjuk a tudosokat, amint a kovetkezo kommentarokat adjak. (A
videofelvetel masolata, kommentaronkenti reszletei megtekinthetok vagy
letolthetok a www.islam-guide.com/truth cimen.)
1) Dr. T. V. N. Persaud az anatomia, a pediatria, a gyermekgyogyaszat, a
szuleszet-nogyogyaszat, tovabba a szaporodastudomanyok professzora a
Manitobai Egyetemen (Winnipeg, Manitoba, Kanada). 16 eve az Anatomia
Tanszek elnbke. Jol ismert a sajat teriileten, 22 tankonyv szerzoje es
tobb mint 180 tudomanyos folyoiratban publikalt. 1991-ben Kanadaban
elnyerte az anatomia teriileten adhato legkivalobb elismerest, a Kanadai
Anatomusok Szervezetenek J. C. B. Nagydijat. Amikor megkerdeztek a
Koran altala kutatott tudomanyos csodairol, a kovetkezot nyilatkozta:
„Teny, amit feltartak elottem, hogy Mohammed nagyon atlagos ember
volt. Nem tudott olvasni, es irni sem. Tulajdonkeppen analfabeta volt, es
ezernegyszaz evvel ezelottrol van szo. Van tehat egy analfabeta, aki
melyenszanto kijelenteseket tesz, beszamolokat ad a tudomanyos
termeszetrol, es mindezt csodalatramelto pontossaggal teszi. En szemely
szerint nem tudom belatni, hogyan lehet erre csak puszta eselye. Tul
nagy szamu pontos es helytallo megallapitas szerepel a kijelenteseiben
es, ahogy Dr. Moore-nak, nekem sem esik nehezemre elgondolni azt,
hogy Isteni sugallat vagy kinyilatkoztatas vezette ezekre a
nyilatkozatokra."
Persaud professzor a Koran bekezdeseibol es Mohammed profeta sll
mondasaibol tobbet idezett egyes kbnyveiben. Ezeket a bekezdeseket es
Mohammed profeta ^mondasait szamos konferencian bemutatta.
26
2) Dr. Joe Leigh Simpson a SzLileszet-nogyogyaszati Tanszek elnbke, a
sziileszet es nogyogyaszat, valamint a molekularis es emberi genetika
professzora a houstoni Baylor Orvosi Egyetemen (Texas allam, USA).
Azelott a sziileszet-nogyogyaszat professzora es a SzLileszet-
nogyogyaszat Tanszek elnbke volt a Tennessee Egyetemen (Memphis,
Tennessee, USA), tovabba az Amerikai Termekenysegi Tarsulat elnoke is
volt. Szamos dijat nyert, kbztiik a Sziilesz-nogyogyasz Professzorok
Nyilvanos Elismero Dijat 1992-ben. Simpson professzor Mohammed
profeta kbvetkezo ket mondasat tanulmanyozta:
{ [Az ember] teremtese osszegyujtetik az anyamehbe negyven
napig... } 34
{ Ha negyvenket nap eltelt az embrio folott, Isten egy angyalt
kiild, aki megformazza es letrehozza a hallasat, latasat, boret,
husat es csontjait... } 35
Alaposan tanulmanyozta Mohammed profeta ^ezen ket mondasat,
figyelembe veve, hogy az elso negyven nap az embrio-genezis jol
elkulonitheto allapotat kepezi. Kulonosen Mohammed profeta ^ezen
mondasainak abszolut pontossaga es precizitasa gyakorolt ra nagy
hatast. Majd a konferencia alatt a kbvetkezo velemennyel volt:
„Ugyhogy a ket emlitett hadith (Mohammed profeta ^mondasai) a
negyven nap elotti fobb embriologiai fejlodes egy specifikus
idotablazataval latott el benniinket. Ujra arra a pontra jutottunk, azt
hiszem, a reggel felszolaloihoz csatlakozva: ezek a hadithok nem
szarmazhatnak a keletkezesiik idejeben elerheto tudomanyos
tudasanyagbol . . . Ebbol kbvetkezik szerintem, hogy nemcsak hogy nines
bsszeiitkbzes a genetika es a vallas kbzbtt, hanem teny, hogy a vallas
vezetheti a tudomanyt azaltal, hogy kinyilatkoztatast ad nehany meglevo
tudomanyos szemlelethez, amely kinyilatkoztatasok leteztek es leteznek
a Koranban, bar csak evszazadokkal kesobb nyertek igazolast. Ez
bizonyitja, hogy a Koran tudasanyaganak Istentol kell szarmaznia."
3) Dr. E. Marshall Johnson a Thomas Jefferson Egyetem (Philadelphia,
Pennsylvania allam, USA) erdemes professzora az anatomia es a fejlodesi
biologia teruleten. 22 eve az anatomia professzora es az anatomia
tanszek elnbke, valamint a Daniel Baugh Intezet igazgatoja. Tovabba a
Teratologia (fejlodesi rendellenessegek tana) Tarsasag elnbke. Tbbb, mint
200 publikacio szerzoje. 1981-ben a Dammami Hetedik Orvosi
Konferencian, Saud Arabiaban, a kutatasi anyaganak bemutatojan azt
mondta:
27
„Osszegzeskeppen: A Koran nem csak a fejlodes kiilso alakjat irja le,
hanem kihangsulyozza a belso szinteket is, az embrio belsejeben levo
allapotokat, annak kepzodeset es fejlodeset, kiemelve a kortars
tudomany altal azonositott fobb esemenyeket."
Szinten 6 mondta: „Tud6skent csak olyan dolgokkal foglalkozhatok,
amelyeket jellegzetesnek talalok. Megertem az embriologiat es a fejlodesi
biologiat. Megertem a szavakat, melyeket leforditottak nekem a
Koranbol. Ahogy az elobb peldajat adtam, ha at tudnam emelni magam
abba az eraba, tudva amit ma tudok es leirni dolgokat, en nem tudnam
leirni azokat a dolgokat amiket leirtak. Nem latok bizonyftekot arra a
kijelentesre, ami ellentmond a fogalmazvanynak, mely szerint ezen
egyen, Mohammed, ezeket az informaciokat egy bizonyos helyrol kellett,
hogy nyerje. Szoval nem latok semmit bsszeLitkbzesben azzal a
fogalmazvannyal, miszerint Isteni beavatkozas kellett ahhoz, hogy 6 ezt
kepes legyen leirni." 36
4) Dr. William W. Hay jolismert oceanologus. A geologia tudomanyok
professzora a Koloradoi Egyetemen (Boulder, Kolorado, USA). Korabban a
Rosentiel Tengereszeti es Legkbrtudomanyok Iskolajanak dekanja a
Miami Egyetemen (Miami, Florida, USA). Egy alkalommal mikor Hay
professzorral a Koran tengerekkel kapcsolatos kinyilatkoztatasairol
beszeltek, melyek napjaink felfedezeseivel egybeesnek, azt mondta:
„Nagyon erdekesnek talalom, hogy ez a fajta informacio a Koran osi
irataiban megtalalhato, es fogalmam sines hogyan kerLilhetett oda, de azt
hiszem roppant erdekes, hogy ott van es hogy munkank soran fel fogjuk
fedezni ezen reszletek jelenteset." Majd mikor a Koran forrasarol
kerdeztuk, igy valaszolt:
„Nos, ugy hiszem Istentol kell szarmaznia."
5) Dr. Gerald C. Goeringer kurzus igazgato es az orvosi embriologia
kozremukbdo professzora a Georgetown Orvosi Egyetem Sejtbiologia
Tanszeken (Washington, DC, USA). A Szaud-Arabiaban, Rijadban tartott
VIII. Szaudi Orvosi Konferencia alkalmaval, Goeringer professzor a
kbvetkezot mondta kutatasi anyaganak bemutatasa alkalmaval:
„Viszonylag tobb a/aban (Koran bekezdesben) talalhatunk eleg atfogo
lefrast az emberi fejlodes ivarsejt vegyiiles utani szakaszanak
szervfejlodesre vonatkozo reszerol. Nines meg egy ilyen pontos es
egeszeben rogzitett resze az emberi fejlodesnek az osztalyozas,
terminologia es leiras tekinteteben, ami korabban keletkezett volna. A
legtobb, ha nem az bsszes, hagyomanyos tudomanyos irodalomban
28
fennmaradt peldanyt evszazadokkal megelozi ez a leiras az emberi
embrionalis es magzati fejlodes kulonbozo szakaszairol."
6) Dr. Yoshihide Kozai a Tokyo Egyetem erdemes professzora (Hongo,
Tokio, Japan), valamint a Nemzeti Csillagasz Obszervatorium volt
igazgatoja (Mitaka, Tokio, Japan), azt mondta:
„Nagyon nagy hatassal van ram, hogy igaz csillagaszati tenyeket
talalhatok a Koranban. Nekiink, modern asztronomusoknak a
vilagegyetemnek csupan nagyon kis reszet tanftottak. Munkank soran
csak egy nagyon kis resz megertesere koncentraltunk. Mivel tavcsbvek
segitsegevel az egboltnak csak kis reszletet lathatjuk, anelkiil, hogy az
egesz univerzumra gondolhatnank. Igy a Koran olvasasakor es a
kerdesek megvalaszolasakor, ugy gondolom utam a jovoben a
vilagegyetem kutatasa fele vezet majd."
7) Professzor Tejatat Tejasen a Chiang Mai Egyetem Anatomia
Tanszekenek elnbke (Chiang Mai, Thaifold). Korabban ugyanezen az
egyetemen az Orvosi Kar dekanja volt. A Szaud-Arabiaban, Rijadban
tartott VIII. Szaudi Orvosi Konferencian, Tejasen professzor felallt es igy
szolt:
„Az utobbi harom evben elkezdett erdekelni a Koran. ...Tanulmanyaimbol
es a konferencian tanultakbol, ugy hiszem, hogy minden amit a Koranban
tizennegy evszazada lejegyeztek igaz kell hogy legyen. Ez a tudosok
kijelenteseivel igazolhato. Mivel Mohammed profeta sem irni sem olvasni
nem tudott, kiildottnek kellett lennie, aki tovabbadja azt az igazsagot,
ami felvilagositas gyanant ki lett nyilatkoztatva neki valakitol, aki
alkalmas a dolgok teremtojenek. Ez a teremto Isten kell legyen.
Ennelfogva azt gondolom, itt az ido, hogy mondjuk La ilaha ilia Allah,
nines mas imadhato Isten kiveve Allahot (Istent), Mohammedur raszulu
Allah, Mohammed Allah (Isten) kiildbtte (profetaja). Vegul engedjek meg,
hogy gratulaljak a konferencia kituno es rendkfvul sikeres rendezeseert.
...Nem csak tudomanyos es vallasi nezopontokkal gazdagodtam, hanem
komoly eselyt is kaptam arra, hogy jol ismert tudosokkal talalkozzam es
sok uj baratot szerezzek a resztvevok kozul. De mindkbzLil a
legertekesebb dolog amit idejbvetelemmel nyertem, hogy La ilaha ilia
Allah, Mohammedur raszulu Allah, es hogy Muszlim lehetek."
Figyelembe veve az bsszes korabbi peldat, melyet a Koran tudomanyos
csodaibol lathattunk es a tudosok kommentarjainak meghallgatasa utan,
tegyiik fel magunknak ezeket a kerdeseket:
• Lehet veletlen egybeeses, hogy a tudomany kulonbozo teruletein
29
napjainkban felfedezett informaciok emlitesre kerultek a Koranban, ami
tizennegy evszazaddal ezelott nyilatkoztattatott ki?
• Lehetseges-e az, hogy a Korannak Mohammed ^vagy barmely mas
emberi leny legyen a szerzoje?
Nem.
Az egyetlen lehetseges valasz az, hogy a Koran az Isten betu szerint
kinyilatkoztatott szava.
(Tovabbi informaciok, online cikkek, konyvek, videofilmek a Szent Koran
tudomanyos csodairol, megtalalhatoak a www.islam-guide.com/science
oldalon, vagy barmelyik kesobb emlitett szervezetiinknel.)
(2) Nagy kihivas a Koran barmely fejezetehez hasonlo
fejezet irasara
Isten ekeppen szolott a Koranban:
Es ha ketsegben vagytok azzal kapcsolatban, amit lekiildtunk (a
Koran) a Mi szolganknak (Mohammednek Tj*), akkor hozzatok egy
szurat 37, hozza hasonlot, es hivjatok a tanuitokat 37a - Allahon
kivul, ha igazmondok vagytok. Am ha nem teszitek - es nem is
fogjatok megtenni - akkor ovjatok magatokat a Tuztol 37b,
melynek tuzeloje az emberek es a kovek (balvanyok)!
Elokeszftetett a hitetlennek [maradtak] szamara. S add oromhfriil
azoknak, akik hivok lettek, es jambor tetteket cselekedtek, hogy
nekik Kertjeik lesznek, amelyek alatt folyok folynak... (Koran,
2:23-25)
Miota a Koran kinyilatkoztatasra keriilt, tizennegy szazaddal ezelott, senki
sem volt kepes egyetlen fejezetet sem irni, ami szepsegeben,
ekesszolasaban, kivalosagaban, boles rendelkezeseiben, igaz kbzleseiben,
igaz jbvendbleseiben es mas tokeletes tulajdonsagaiban hasonlithato lett
volna a Koran fejezeteihez. Szinten emlitesre melto, hogy a legrovidebb
fejezet a Koranban (108. szura) csupan tiz szobol all, ennek ellenere a
mai napig meg senki sem tudott eleget tenni a kihivasnak, se akkor, se
manapsag. 38
30
ft
S
a
It
3AS 1 'Sfr -flSE' 3&- *S&* <&■ "32C- 'ISC' '**' W ■ <«n •Mfi' •flK 1 ' "S^ 1 - ^^ jvw ^a\ A*** . j Hftf?
*Sfr ^^v "«' w w w >^v "TO- w w xb5^ ■w» r vft» vw "385' ■<355' <3P5' vb&» v05'
8
A Koran legrbvidebb fejezete (108. szura) csupan tiz szo, eddig meg
senki sem tudott ehhez, vagy a Koran barmely masik fejezetehez
hasonlot irni.
Nehany hitetlen arab, aki Mohammed ^ellensege volt, megprobalta
kiallni a probat, hogy bebizonyftsa Mohammed ^Inem volt igaz profeta,
de ok kudarcot vallotak. 39 Ez a kudarc annak ellenere tortent, hogy a
Koran a sajat nyelvukon es dialektusukban lett kinyilatkoztatva es, hogy
az arabok Mohammed profeta ^idejeben ekesszolasban rendkivul jeles
emberek voltak, kiknek akkoriban szokasa volt gyonyoru es kivalo
kbltemenyek (rasa, melyeket olvasnak es nagy becsben tartanak
napjainkban is.
(3) Bibliai profeciak Mohammednek £i, az Iszlam
profetajanak az eljovetelerol
A Mohammed profeta sHeljovetelerol szolo
bibliai profeciak bizonyitekok az Iszlam
igazsagara, azok szamara, akik a Bibliaban
hisznek.
A Masodik Tbrvenykbnyv 18. fejezeteben
Mozes kijelenti, hogy Isten azt mondta neki:
„Pr6fetat tamasztok nekik testvereik
korebol, mint teged; neki adorn ajkara
szavaimat, s 5 mindent tudtukra ad, amit
parancsolok neki. Ha valaki nem hallgat
szavaira, amelyeket az en nevemben
hirdet, akkor magam leszek, aki
szamadast kerek attol az embertol."
(MTorv 18:18-19) 40
JOHJH
*
ft
-L
MA**
J>*
31
Ezekbol a sorokbol arra kbvetkeztethetunk, hogy a profeciaban emlitett
profetanak a kovetkezo harom tulajdonsagnak kell megfelelnie:
1) Olyannak kell lennie, mint Mozes.
2) Az Izraelitak testvereitol kell szarmaznia, tehat az Izmaelitaktol.
3) Isten az 6 szavat ennek a profetanak a szajaba adja, es 6 kijelenti,
hogy Isten utasitja mindenre.
Vizsgaljuk meg ezt a harom tulajdonsagot melyebben.
1) Olyan profeta, mint Mozes:
Aligha volt meg ket olyan profeta, aki annyira hasonlitott volna
egymasra, mint Mozes es Mohammed mt. Mindketto atfogo tbrvenykezest
es az elet tbrvenykbnyvet hozta. Mindketto szembenezett az ellensegeivel
es csodalatos modon gyozott. Mindkettot elfogadtak profetakent es
allamfokent. Mindketto elmenekLilt az 6t koveto es megolesere iranyulo
osszeeskiivesek elol. A Mozes es Jezus kbzbtti analogia azonban nem
csak a fenti egybeeseseket nem veszi figyelembe, hanem ezenkiviil mas
donto hasonlosagokat sem. Tobbek kozott a termeszetes sziiletes, a
csaladi elet, es a halal Mozesnel es Mohammednel ^egyezik, de Jezusnal
nem. Sot, mi tobb, Jezust kbvetoi Isten Fianak tartjak es nem
kizarolagosan Isten profetajanak, mikent Mozes es Mohammed ^volt, es
ahogy a muszlimok hiszik Jezus is. Igy ez a profecia Mohammedre ^utal
es nem Jezusra, mivel Mohammed ^jobban hasonlft Mozesre, mint
Jezus.
A Janos evangeliumaban szinten megemlitesre kerii, hogy a zsidok harom
pontos profecia betbltesere vartak: 1) A Messias eljovetelere, 2) Illes
eljovetelere, 3) a Profeta eljovetelere. Ez magatol ertetodik abbol a
harom kerdesbol, amit Keresztelo Janosnak tettek fel: „Janos fgy tett
tanusagot: A zsidok papokat es levitakat kuldtek hozza
Jeruzsalembol s megkerdeztettek: 'Ki vagy?' Erre megvallotta,
nem tagadta, hanem megvallotta: 'Nem en vagyok a Messias/
Ezert megkerdeztek tole: 'Hat akkor? Talan Illes vagy?' 'Nem
vagyok.' - felelte. 'A profeta vagy?' - Erre is nemmel valaszolt"
(Jn 1:19-21). Ha megnezziik a Bibliaban a keresztutalasokat, ahol „a
profeta" szo elofordul Janos l:21-nel a jegyzetekben azt talaljuk, hogy ez
a szo a Masodik Torvenykbnyv 18:15 es 18:18-as profeciaira utal. 41
Ebbol arra a kbvetkeztetesre kell jutnunk, hogy Jezus Krisztus nem a
Masodik Torvenykbnyv 18:18-ban emlitett profeta.
32
2) Az Izraelitak testvereitol szarmazik:
Abrahamnak ket fia volt, Izmael es Izsak (Teremtes 16, 21). Izmael lett
az arab nemzet nagyapja es Izsak lett a zsido nemzet nagyapja. A fent
emlitett profeta nem szarmazhat a zsidok kozul, hanem a testvereik
kozul, vagyis az Izmaelitaktol. Mohammed -HI, Izmael leszarmazottja,
valoban ez a profeta.
&Ecute;zsaias szinten beszel Isten szolgajarol, az 6 „valasztottjar6l" es
„hirvivojeroT, aki tbrvenyt hoz le. „...nem lankad el, sem kedvet el
nem veszti, mfg az igazsagot meg nem szilarditja a foldon. Az 5
tanitasara varnak a szigetek." (Ezsaias, 42:4) A tizenegyedik
bekezdes egy szakasza szerint a vart kuldott Kedar leszarmazottjaival
van kapcsolatban. Ki az a Kedar? A Teremtes 25:13 szerint Kedar Izmael
masodik fia, Mohammed profeta ^ose.
3) Isten az 6 szavait ennek a profetanak a szajaba adja:
Isten szava (a Szent Koran) valoban Mohammed ^szajaba lett adva.
Isten Gabriel angyalt kiildte, hogy tanitsa meg Mohammednek Olsten
pontos szavait (a Szent Koran) es kerte 6t, hogy diktalja le azokat az
embereknek, akik halljak. Ezek a szavak tehat nem a sajat szavai. Nem a
sajat gondolataibol fakadnak, hanem Gabriel angyal adta oket a szajaba.
Mohammed ^eleteben es feliigyelete alatt, ezeket a szavakat
megtanultak es lefrtak a tarsai.
Emlekezzunk mit mondott Isten a Teremtes Konyveben: „Ha valaki nem
hallgat szavaira, amelyeket az en nevemben hirdet, akkor magam
leszek, aki szamadast kerek attol az embertol." (MTorv 18:19). Ez
azt jelenti, hogy barki, aki hisz a Bibliaban, hinnie kell abban, amit ez a
profeta mond, es ez a profeta Mohammed ^.
(A temaval kapcsolatos tovabbi informaciok megtalalhatoak a www. islam-
guide. com/mib oldalon.)
(4) Bekovetkezett joslatok a Koranban
A Koranban elore kbzolt esemenyek egyik peldaja a romaiak gyozelme a
perzsak fblbtt 3-9 ev elteltevel azutan, hogy a romaiak vereseget
szenvedtek a perzsaktol. Isten igy szolt a Koranban:
Gyozelmet arattak a bizanciak felett a legkozelebbi foldon (az
Arab felszigethez), de megveretesuk utan ok fognak
gyozedelmeskedni bedd' (harom es kilenc ev kozotti) idon beliil...
33
>(Koran, 30:2-4)
Lassuk mit mond a tbrtenelem ezekrol a harcokrol. A History of the
Byzantine State cimu kbnyv elmondja, hogy a romai hadsereg csufos
vereseget szenvedett Antiokianal 613-ban, minek eredmenyekepp a
perzsak gyorsan elorenyomultak minden fronton. 42 Akkoriban nehez volt
elkepzelni, hogy a romaiak legyoznek a perzsakat, de a Koran elore
kbzblte a romaiak harom es kilenc even beliili gyozelmet. 622-ben, kilenc
evvel a romaiak veresege utan, a ket hadero (romai es perzsa) ormeny
fbldon megiitkozott, melynek eredmenye a romaiak donto gyozelmet
arattak a perzsak folott, eloszor miota a romaiak kikaptak 613-ban. 43 A
profecia beteljesedett, ahogy Isten mondta a Koranban.
Meg szamos mas bekezdes talalhato a Koranban es Mohammed siS
mondasai kbzott, melyek olyan jbvobeli esemenyekrol szolnak, amik
kesobb bekovetkeztek.
(5) Mohammed profeta ^scsodai
Mohammed profeta Olsten beavatkozasaval tobb csodat veghezvitt.
Ezeknek a csodaknak rengeteg szemtanuja volt. Peldaul:
• Amikor a mekkai hitetlenek egy csodat kbveteltek Mohammed
profetatol Ufa, 6 megmutatta nekik a Hold kettehasadasat. 44
• Egy masik csoda alkalmaval Mohammed ^ujjai kozul viz folyt, amikor a
tarsai szomjasak voltak, es nem volt viz, csak egy kicsi az edeny aljan.
Jottek hozza es megmondtak neki, hogy sem mosakodni sem inni nines
viziik az edeny aljan levon kfvul, ekkor Mohammed ^az edenyhez rakta
a kezet, mire viz kezdett bmleni az ujjai kozul. Igy ihattak es
tisztalkodhattak ezerbtszaz tarsukkal egyutt. 45
Ezenkivul meg szamos csodat vitt veghez vagy ment azon keresztiil.
(6) Mohammed ^iegyszeru elete
Ha Mohammed ^profetasaganak betoltese elotti eletet bsszehasonlftjuk
a profetasaganak betoltese utani eletevel, arra a kbvetkeztetesre jutunk,
hogy nines ertelme azt hinni, hogy Mohammed ^hamis profeta volt, aki
profetasagot kbvetelt anyagi javak, nagysag, dicsoseg es hatalom
elnyereseert.
Profeta kiildetese elott Mohammednek ^nem voltak anyagi gondjai.
Sikeres es hires kereskedokent Mohammed ^kielegito es kenyelmes
34
jovedelemre tett szert. A profetasag elnyerese utan es kbvetkezteben,
rosszabb anyagi helyzetbe jutott. Hogy jobban megvilagitsuk ezt a
kerdest, tallozzunk kicsit az eleterol szolo mondasokban:
• Aa'isha, Mohammed ^felesege mondta: „6 unokabcsem, harom uj
holdat latnank ket honap alatt anelkiil, hogy tiizet gyujtanank (fozni) a
profeta ^hazaban." Az unokaoccse megkerdezte: „6 nagynenem, mirol
beszelsz?" Mire ezt mondta: „A ket fekete holmi, datolya es viz, de a
Profeta ^inehany Segito szomszedja, kiknek tejado nostenyteveik vannak
szokott kuldeni a Profetanak ^iegy kis tejet." 46
• Sahl Ibn Sa'ad, Mohammed ^tarsainak egyike mondta: „Isten
profetaja ^Inem latott finom lisztbol keszult kenyeret miota Isten
elkiildte (profetanak), mig meg nem halt." 47
• Aa'isha, Mohammed ^felesege mondta: „A Profeta ^matraca, amin
aludt, borbol keszult, mit a datolyapalma rostjaival tomtek meg." 48
• Amr Ibn Al-Hareth, Mohammed ^itarsainak egyike mondta, hogy
amikor a Profeta ^meghalt sem penzt sem barmi mast nem hagyott
hatra a feher hatas bszveren, a fegyverein, es egy darab jotekonykodasra
szant foldon kfvul . 49
Mohammed ^ezt a kemeny eletet elte, amig meg nem halt, annak
ellenere, hogy a muzulman kincstar a rendelkezesere allt, az Arab-
felsziget nagyobb resze muzulman lett mielott meghalt, es a muzulmanok
gyoztek tizennyolc evvel kiildetese utan.
Lehetseges, hogy Mohammed ^profetasagot kovetelt annak erdekeben,
hogy statuszra, nagysagra es hatalomra tegyen szert? A statuszrol es
hatalomrol az az elkepzelesiink, hogy rendszerint jo etelekkel, diszes
oltozekekkel, monumentalis palotakkal, szinpompas testorbkkel es
megkerdojelezhetetlen tekintellyel jar. Vonatkozik ezen jelzok barmelyike
is Mohammedre ^? Eletenek keves mozzanata segithet megvalaszolni
ezt a kerdest.
Annak ellenere, hogy profetakent, tanarkent, allamfokent, es birokent
nagy felelosseg terhelte, Mohammed ^megfejte a kecsket 50,
megfoltozta a ruhait 51, megjavftotta cipojet 52, segitett a haztartasi
munkaban 53, es meglatogatta a szegenyeket, mikor azok
megbetegedtek 54. Segitett a tarsainak is az arokasasban a homok
elhordasaval. Elete az egyszeruseg es alazatossag csodalatos modellje
volt.
35
Mohammedet ^kovetoi a legmesszebbmenokig szerettek, tiszteltek, es
megbiztak benne. 6 megis hangsulyozta, hogy az istenimadat csakis
Istent illeti meg es nem 6t szemely szerint. Anas, a Profeta tarsainak
egyike mondta, hogy nem volt senki, akit jobban szerettek volna, mint
Mohammedet SB, megis mikor jbtt hozzajuk, sohasem alltak fol elotte,
mert nem szerette, ha felallnak elotte, 55 ahogy mas emberek szoktak a
nagy embereik elott.
Sokkal regebben, amikor meg nem volt semmi kilatas az Iszlam sikerere,
a ra es kbvetoire varo kinokkal teli torturak, szenvedesek es zaklatasok
koranak a kezdeten Mohammed ^egy erdekes ajanlatot kapott. A
hitetlen vezetok kiildbttekent erkezett hozza Otba es azt mondta: „...Ha
penzt akarsz, mi gyujtunk neked annyi penzt, hogy te leszel kozuliink a
leggazdagabb. Ha hatalomra vagysz, megtesziink vezeriinkke es
sohasem dontiink semmilyen iigyben az engedelyed nelkul . Ha
kiralysagra vagysz, megkoronazunk es te leszel a kiralyunk..." Csupan
egyetlenegy engedmenyt kellett tennie Mohammednek ^ennek
viszonzasakeppen, hogy feladja az emberek hivasat az Iszlamra es
feladja Isten tars nelkuli imadatat. Nem jelenthetett-e ez hatalmas
csabftast valakinek arra, hogy vilagi javakat hajszoljon? Habozott
Mohammed siS, amikor az ajanlatot megtettek? Vagy visszautasftotta
iizleti strategiabol, nyitva hagyva ezzel az utat egy kedvezobb
ajanlatnak? Ez volt a valasza: { Isten nevevel, a Folottebb
Konyoriiletessel, a Folottebb Irgalmassal } Es a Koran 41:1-38
bekezdeseit recitalta Otba-nak. 56 Itt kbvetkezik nehany ezek kozul a
bekezdesek kozul:
Folotteb Konyoriiletes es a Folottebb Irgalmas kiildte le; Iras
ez, amelynek bekezdesei vilagos magyarazatot nyertek - arab
nyelvu Koran gyanant azok szamara, akiknek tudasuk van:
oromhfrhozokent es ovaintokent. A legtobben azonban
elfordultak, ugy, hogy nem hallanak. /(Koran, 41:2-4)
Egy masik alkalommal Mohammed ^, nagybatyjanak az emberek
Iszlamra hivasaval kapcsolatos ellenvetesere, meghatarozo es oszinte
valaszt adott: { Isten nevere eskiiszom, 6 Nagybatyam!, hogy ha a
Napot a jobb-kezembe helyezik es a Holdat a bal-kezembe
viszonzaskeppen, hogy felhagyjak ezzel a dologgal (hogy
embereket nivok az Iszlamra), soha nem hagyok fel vele, amfg
Isten gyozelme nem jon el, vagy bele nem pusztulok, hogy
megvedjem. } 57
Mohammed ^es kbvetoi nem csak, hogy Lildoztetestol szenvedtek
36
tizenharom evig, hanem a hitetlenek tbbbszor is megprobaltak megolni
Mohammedet sit. Egy a I ka lorn ma I ugy kisereltek ezt meg, hogy egy nagy
kovet dobnak ra, amit alig sikerult a feje fole emelni. 58 Maskor az etele
megmergezese altal probaltak vegezni vele. 59 Mi indokolhatott egy ilyen
szenvedessel es aldozatokkal teli eletet megha kesobb
gyozedelmeskedett is ellenfelein? Mivel magyarazhatnank azt az
alazatossagot es nemesseget amit tanusitott, amikor kitartott amellett,
hogy a siker csakis Isten segitsege altal erkezhet es nem a sajat geniusza
miatt. Egy hatalomehes es en-kbzpontu ember tulajdonsagai ezek?
(7) Az Iszlam rendkivuli novekedese
Ennek a fejezetnek a vege alkalmasnak tunik arra, hogy ramutasson az
Iszlam igazanak egy fontos jegyere. Koztudott, hogy az USA-ban es az
egesz vilagon az Iszlam a leggyorsabban novekvo vallas. Kbvetkezzek
nehany megjegyzes erre a jelensegre vonatkozolag:
• „Az Iszlam a leggyorsabban novekvo vallas Amerikaban, utmutatas es a
stabilitas pillere sokak szamara kozLilLink..." (Hillary Rodham Clinton, Los
Angeles Times) . 60
• „A muszlimok a vilag leggyorsabban novekvo csoportja..." (Nepesseg
Referenda Hivatal, USA Today). 61
• „...az Iszlam a leggyorsabban novekvo vallas az orszagban." (Geraldine
Baum; Newsday vallasi iro, Newsday). 62
• „Az Iszlam, a leggyorsabban novekvo vallas az EgyesLilt Allamokban..."
(Ari L. Goldman, New York Times). 63
Ez a jelenseg is azt mutatja, hogy az Iszlam valoban Istentol szarmazo
vallas. Esszerutlen lenne azt hinni, hogy oly sok amerikai es mas
kiilonbozo orszagok emberei meggondolatlansagbol, vagy melyebb
tervezes nelkul atterjenek az Iszlam vallasra mielott arra a
kovetkeztetesre jutnanak, hogy az igaz. Ezek az atteresek egymastol
fuggetlenul, kiilonbozo orszagok, osztalyok, rasszok es eletvitelek korebol
jottek letre. Vannak koztiik tudosok, professzorok, filozofusok, ujsagirok,
politikusok, szineszek, es sportolok.
A fejezetben emlitett pontok a hitre vonatkozo bizonyftekoknak csak egy
reszet kepezik, mely szerint a Koran Isten szo szerinti szava es, hogy
Mohammed Olsten igaz profetaja valamint, hogy az Iszlam valoban
Istentol szarmazo vallas.
37
2. Fejezet
Az Iszlam elonyei
Az Iszlam szamos elonyt biztosit mind az egyen, mind a tarsadalom
szamara. Ez a fejezet azon elonyok kozul emlit nehanyat, amelyekhez az
Iszlam altal jut az ember.
(1) Ajto az orok Paradicsomba
Isten azt mondta a Koranban:
oromhirul azoknak, akik hisznek es kegyes cselekedeteket
vegeznek, hogy [majdan] kertjeik lesznek, amelyek alatt patakok
folynak. ^(Koran, 2:25)
Tovabba azt is mondta :4versengjetek Uratok megbocsatasaert es
egy olyan kertert, amely olyan szeles, mint az egek es a fold, s
amely keszenall azoknak, akik hisznek Allahban es a kiildotteiben.
^(Koran, 57:21)
Mohammed Profeta ^mondta, hogy a Paradicsom lakoi kozul a
legutolsonak tizszer jobb lesz, mint amilyen ebben a vilagban lehetett 64,
valamint meglesz mindene, amit csak elkepzel es meg tizszer tbbb 65.
Szinten Mohammed profeta ^mondta: {Egy labnyi hely a
Paradicsomban jobb, mint az egesz vilag es ami rajta van.} 66
Tovabba azt is mondta: {A Paradicsomban lesznek dolgok,
amelyeket szem meg nem latott, ful meg nem hallott es emberi
elme sohasem gondolt ra.} 67 Azt is mondta: {A vilag legsanyarubb
sorsu emberet a Paradicsomba jutok kozul bemartjak egyszer a
Paradicsomba. Majd megkerdezik tole: „Adam fia! Lattal-e valaha
gyotrelmet? Tapasztaltal-e valaha kemenyseget" Erre 5 azt fogja
mondani: „Nem, Istenemre, 6 Uram! Soha nem talalkoztam
semmifele kfnnal es egyszer sem tapasztaltam kemenyseget."} 68
Ha bekeriilsz a Paradicsomba nagyon boldog eletet fogsz elni betegseg,
fajdalom, szomorusag, vagy halal nelkul. Isten elegedett lesz veled; es te
itt elsz majd mindorokke. Isten azt mondja a Koranban:
kik azonban hisznek es jotetteket cselekszenek, azokat
[majdan] kertekbe vissziik be, amelyek alatt patakok folynak, s
orokkon ott fognak idozni. /(Koran, 4:57)
38
(Kerlek latogass el a www.islam-guide.com/hereafter oldalra tovabbi
informaciokert a Paradicsomrol, vagy a tulvilagi eletrol.)
(2) Mentesseg a Pokol tuzetol
Isten azt mondta a Koranban:
kik hitetlenek maradtak, es akkent halnak meg, azoktol
egyikuktol sem fogadtatik el a fold [megha] arannyal [lenne is]
tele, megha azt kinalnak [is] fol valtsagdijuk gyanant. Fajdalmas
biintetes lesz osztalyresziik, s nem lesz, aki segftene nekik. P
(Koran, 3:91)
Tehat az evilagi eletiink az egyetlen eselyiink arra, hogy elnyerjiik a
Paradicsomot es megmenekuljunk a Pokol tuzetol, mert ha valaki
hitetlensegben hal meg, nem lesz meg egy eselye visszajonni erre a
vilagra, hogy higgyen.
Ahogy Isten mondta a Koranban, hogy a Feltamadas napjan mi fog
tortenni a hitetlenekkel:
Ha latnad [oket], amikor [majdan] a [Pokol] tiize ele allittatnak
es azt mondjak: "Barcsak visszadatnank [az eletnek] ujjra! Nem
hazudtolnank meg akkor Urunk jeleit es hivok lennenk!" (Koran,
6:27)
Am senki nem kapja meg ezt a masodik lehetoseget.
Mohammed profeta ^mondta: {A vilag legboldogabb emberet azok
koziil, akik a Tuzbe (Pokolba) keriilnek a Feltamadas napjan
egyszer bemartjak a Tuzbe. Majd megkerdezik tole: „Adam fia!
Lattal-e valaha barmi jot? Volt-e valaha barmi oromod?" Erre 6
azt mondja: „Nem, Istenemre, 6 Uram!"} 69
39
(3) Valodi boldogsag es belso beke
Valodi boldogsaghoz es bekehez vezet a
Teremtonek, a vilag Megtartojanak valo
engedelmesseg. Isten igy szolt a Koranban:
Bizony a szfveket az Allahrol valo
megemlekezes tolti el nyugalommal. #(Koran,
13:28)
Masreszrol viszont, aki elfordul a Korantol, annak
kemeny elete lesz a foldon. Isten azt mondta:
kki azonban elfordul a rolam valo
megemlekezestol 70, annak a megelhetese
szukos lesz, es a Feltamadas Napjan vakon
fogjuk 6t osszegyujteni. /(Koran, 13:28)
Ez magyarazza miert kovetnek el egyesek ongyilkossagot mikozben
penzzel megvasarolhato anyagi kenyelmet elveznek. Peldaul nezziik Cat
Stevens-t (ma Yusuf Islam), korabban hires pop enekes volt, aki
alkalomadtan tobb, mint 150 000 dollart keresett egy ejszaka. Miutan
attert az Iszlamra, valodi boldogsagra es bekere lelt, amit nem talalt meg
az anyagi sikerek kbzott. 71
Az Iszlamra attert emberek tbrteneteinek olvasasaert kerlek latogass el a
www.islam-guide.com/stories oldalra, vagy folyamodj a Miert az
Iszlam a mi egyetlen eselyunk 72 cimu kbnyvhoz. Ezen a weboldalon es
ebben a konyvben ilyen emberek erzeseirol es gondolatairol olvashatsz,
akik kiilonbozo orszagokbol szarmaznak, eltero hatterrel es
iskolazottsaggal rendelkeznek.
(4) Minden korabbi bun megbocsatasa
Amikor valaki atter az Iszlamra, annak Isten megbocsatja minden korabbi
bunet es rossztettet. Amr ibn al-Asz jott a Profetahoz ^es fgy szolt:
"Add a jobb kezed es fgy adorn neked a husegem zalogat." A
Profeta t^kinyujtotta a jobb kezet. Amr visszahuzta a kezet. A
Profeta ^fgy szolt: {Mi lelt teged, 6 Amr?} 6 azt felelte:
„Szeretnek egy feltetelt szabni." A Profeta ^megkerdezte: {Es
milyen feltetelt szeretnel elore lefektetni?} Amr azt mondta:
„Hogy Isten bocsassa meg a buneimet." A Profeta $tazt felelte:
{Nem tudtad, hogy az Iszlamra valo atteres eltorol minden korabbi bunt?"} 73
40
Miutan attert az Iszlamra, a szemely a jo es rossztetteiert Mohammed
profeta ^kbvetkezo mondasa szerint kapja jutalmat: { Az Urad, aki
magasztalt es aldott, folottebb konyoriiletes. Ha valaki egy
jocselekedetet szandekozik megtenni, de nem teszi meg, egy
jotett feljegyeztetik a szamara. Es ha megteszi, annak jutalma
tiztol hetszazszorosig, vagy meg tobb lehet (a jocselekedet
ertekenek), feljegyeztetik szamara. Es ha valaki egy rossztett
veghezvitelet veszi a fejebe, de nem teszi meg, egy jotett
jegyeztetik fel a szamara. Es ha megteszi, egy rossztett
jegyeztetik fel a szamara, hacsak Allah el nem torli azt. } 74
41
3. Fejezet
r
Altalanos tudnivalok az Iszlamrol
Mi az Iszlam?
Az Iszlam vallas Isten azon tanftasainak elfogadasa es betartasa,
melyeket utolso profetajanak, Mohammednek ^nyilatkoztatott ki.
Az Iszlam hittetelei
1) Hit Istenben
A muszlimok egyetlen, egyedi, bsszehasonlithatatlan Istenben hisznek,
Akinek nincsen fia, vagy tarsa, es senkinek sines joga az imadatra,
egyediil csak neki. 6 az igaz Isten es minden mas istenseg hamis. Ovei a
legmagasztosabb nevek es a felseges es tokeletes tulajdonsagok.
Senkivel sem osztozik istensegben, sem a tulajdonsagaiban. A Koranban
Isten leirja sajatmagat:
Mondd 74a: „0 Allah, az Egyetlen,
Allah, akihez mindennel fordulnak a
teremtmenyei, [aki] nem nemzett es
nem nemzetett, s nines senki hozza
fog ha to. ^(Koran, 112:1-4)
Senkinek sines joga ahhoz, hogy segftsegul
hivjak, kbnyorogjenek, vagy imadkozzanak
hozza, vagy az imadat barmely formajat
tanusftsak fele, kizarolag Istennek.
A Koran 112. fejezete
kalligrafiaval irva.
arab
Isten, a Mindenhato, a Teremto, Szuveren Ur, es az Univerzumban letezo
osszes dolognak a Megtartoja. 6 vezerel minden dolgot, nyiltat es
titkosat, nyilvanosat es magan jellegut. Tudja mindazt, ami tortent es
tortenni fog, es ahogyan tortenni fog. Az egesz vilagon semmi sem
tortenik az 6 akarata nelkul. Mindaz amit akar, az van, es mindaz amit
nem akar, az nines es soha nem is lesz. Az 6 akarata folotte all az osszes
teremtmenye akaratanak. Hatalma van minden dolog folott, es kepes
megtenni barmit. 6 a folottebb Konyoriiletes es a folottebb Irgalmas, es a
folottebb Megkonyoriilo. Mohammed profeta ^egyik mondasabol
ertesulhetunk arrol, hogy Isten sokkal konyoriiletesebb a
42
igazsagtalansagtol es a zsarnoksagtol. Minden tetteben es hatarozataban
a bolcsesseg legmagasabbika. Ha valaki akar valamit az Istentol, az kerje
az Istent kozvetlenul, anelkiil, hogy barki mast kerne meg maga helyett
kozbenjaroul.
Isten nem Jezus es Jezus nem Isten 76. Maga Jezus utasitja vissza ezt.
Isten azt mondta a Koranban:
Hitetlenek azok, akik azt mondjak: "Allah: a Messias, Maria fia."
A Messias [maga] azt mondta: "Izrael fiai! Szolgaljatok Allahot,
az en Uramat es a ti Uratokat!" Aki Allah melle [mas isteneket]
tarsit - annak Allah megtiltotta a Paradicsomot. Annak lakhelye
[majdan] a [Pokol] tiize lesz. A vetkeseknek 77 nincsenek
segftoik! ^(Koran, 5:72)
Isten nem egy haromsag. Isten azt mondja a Koranban:
Hitetlenek azok, akik azt mondjak: "Allah a harom koziil a
harmadik." De nines mas isten, csak egyetlen isten! Ha nem
hagyjak abba azt, amit mondanak - bizony a hitetleneket koziiliik
fajdalmas biintetes fogja sujtani. Vajon nem akarnak [inkabb]
megbanassal fordulni [Allahnoz] es az 6 megbocsatasat kerni?
Allah megbocsato es konyoriiletes. A Messias, Maria fia csupan
egy kiildott. F(Koran, 5:73-75)
Az Iszlam visszautasitja, hogy Isten megpihent volna a hetedik napon,
hogy kLizdelmet folytatna az egyik angyalaval, hogy 6 egy emberiseg
elleni irigy bsszeeskLivo lenne, vagy, hogy barmilyen emberi lenykent
testesiilt volna meg. Az Iszlam elutasitja tovabba minden emberi
tulajdonsag Istenre valo atruhazasat. Minden ilyesmit istenkaromlasnak
tekint. Isten Magasztalt, 6 messze tavol all minden tbkeletlensegtol. 6
soha nem valik kimeriiltte. 6 soha nem lesz almos es nem alszik.
Az Arab Allah szo Istent jelent (az egy es egyetlen igaz Istent, aki az
egesz univerzumot teremtette). Ez a szo Allah egy nev az Istenre,
amelyet az arabul beszelok hasznalnak, mind az arab muszlimok, mind az
arab keresztenyek. Ez a szo nem hasznalhato mas jelolesere, mint az egy
igaz Isten jelolesere. Az arab Allah szo tobb mint ketezer-egyszazbtven
alkalommal fordul elo a Koranban. Aramiul, az arabhoz nagyon hasonlo
nyelven, azon a nyelven amit Jezus beszelt a hagyomany szerint 78, az
Istent szinten Allahnak nevezik.
43
2) Hit az angyalokban:
A muszlimok hisznek az angyalok letezeseben es abban, hogy ok
kitiintetett teremtmenyek. Az angyalok egyediil Istent imadjak,
engedelmeskednek Neki, es csak az 6 utasitasai szerint cselekednek. Az
angyalok kozul valo Gabriel, aki lehozta a Korant Mohammednek £&
3) Hit a kinyilatkoztatott konyvekben:
A muszlimok hiszik, hogy Isten konyveket nyilatkoztatott ki a
kuldotteinek utmutataskent, bizonysagkent es probatetelkent az emberek
szamara. Ezen kbnyvek egyike a Koran, amit Isten Mohammed
profetanak ^nyilatkoztatott ki. Isten szavatolta a Koran vedelmet
minden meghibasodastol vagy torzulastol.
Isten azt mondta:
Bizony, mi lekiildtuk az Irast. Es bizony, mi orizoi vagyunk
annak. /(Koran, 15:9)
4) Hit a profetakban es Isten kuldotteiben:
A muszlimok hisznek a profetakban es Isten kuldotteiben, Adammal
kezdve, beleertve Noet, Abrahamot, Izmaelt, Izsakot, Jakobot, Mozest es
Jezust (beke reajuk!). Am az Isten vegso uzenete az ember szamara, az
orok iizenet ujra-megerositese Mohammed profetanak ^lett
kinyilatkoztatva. A muszlimok hiszik, hogy Mohammed ^az Isten altal
kuldott utolso profeta, ahogy Isten mondta:
Mohammed egyetlen ferfinak sem apja kozuletek, hanem Allah
kiildotte es a Profetak pecsetje! /(Koran, 33:40)
A muszlimok hiszik, hogy a profetak es a kuldottek teremtett emberi
lenyek, akik semmit sem birtokolnak Isten csodas tulajdonsagaibol.
5) Hit a Feltamadas napjaban:
A muszlimok hisznek az Iteletnapban (a Feltamadas napjaban), amikor
minden ember feltamasztatik majd Isten iteletere hituket es
cselekedetuket illetoen.
44
6) Hit az elrendelesben:
A muszlimok hisznek Al-Qadarbar\ (az elrendelesben), ami isteni
predesztinacio, bar az Istentol eredo elnevezes nem jelenti azt, hogy az
emberi lenyeknek nincsen szabad akaratuk. Sot, a muszlimok hiszik,
hogy Isten szabad akaratot adott az embereknek. Ez azt jelenti, hogy
valaszthatnak jo es rossz kbzbtt valamint, hogy felelosek a dbnteseikert.
Az isteni elrendelesben valo hit negy dolgot foglal magaba: 1) Isten tud
mindent. Tudja mi tbrtent es mi fog tortenni. 2) Isten lejegyzett mindent,
ami tbrtent es ami tortenni fog. 3) Amit Isten akar, hogy megtbrtenjen,
az megtbrtenik, es amit nem akar, hogy megtbrtenjen, az nem tbrtenik
meg. 4) Isten mindennek a Teremtoje.
(Latogass el a www.islam-guide.com/beliefs oldalra az Iszlam hittel
kapcsolatos tovabbi informaciokert.)
Van a Koranon kivtil mas Istentol szarmazo forras?
Igen. A szunna, amit Mohammed profeta ^mondott, tett, vagy
jovahagyott a masik forras az Iszlamban. A szunna hadithokat foglal
magaba, amelyek Mohammed profeta ^tarsaitol szarmazo megbizhatoan
tovabbadott kbzlesek arrol, amit 6 mondott tett, vagy jovahagyott. A
szunnaban valo hit, alapveto az iszlam hitben.
Peldak Mohammed profeta ^smondasaira
• { A hivok szeretetiikben, irgalmukban, valaki mas irant
tanusitott josagukban olyanok, mint a test: ha egy resze beteg, az
egesz test osztozik az almatlansagban es a lazban. } 79
• { A hivok koziil az a legtokeletesebb a hitben, aki a
legtokeletesebb az erkolcsben. Es koziiluk az a legjobb, aki a
legjobb a felesegeihez. } 80
• { Egyikotok sem hisz (teljesen) amfg nem szereti azt
testverenel, amit maganal is szeret. } 81
• { A konyoriileteseken megkonyoriil Allah. Konyoriiljetek
azokon, akik a foldon vannak, es megkonyoriil rajtatok az, aki az
egben van [Allah]. } 82
• { Mosolyogni a testveredre jotetemeny... } 83
• { E gy jo szo jotetemeny. } 84
• { Az, aki hisz Allahban es a Vegso napban (az Itelet napjaban)
legyen jo a szomszedjahoz. } 85
• { Isten nem a szepseged es vagyonod alapjan itel meg teged,
45
hanem a szfvedet es a tetteidet nezi. } 86
• { Fizesd meg a munkas beret mielott megszaradna a veriteke. }
87
• { Egy ember egy seta alkalmaval nagyon megszomjazott. Elerve
egy kutat leereszkedett abba, es teleitta magat, majd feljott.
Ekkor eszrevett egy kutyat, aminek kilogott a nyelve, a sar
nyalasaval probalta a szomjat csillapftani. Az ember azt mondta:
„Ez a kutya ugyanazt a szomjat erzi, mint amit en ereztem." Igy
ujra lement a kutba, megtoltotte a cipojet vfzzel es inni adott a
kutyanak. Ezert Isten koszonetkeppen eltorolte a buneit. }
Megkerdeztek a Profetat: „Isten kiildotte '3% meg leszunk
jutalmazva az allatok irant tanusftott josagunkert?" Azt mondta:
{ Jutalom van minden eld allat es ember irant tanusftott
josagert.} 88
Mit mond az Iszlam az Itelet napjarol?
Mikent a keresztenyek, a muszlimok is hiszik, hogy a jelen elet csupan
probatetel, az utana kovetkezo letbirodalom elott. Ez az elet vizsga
minden egyen szamara a halal utani elet elott. Eljon a nap, amikor az
egesz univerzum elpusztul es Isten foltamasztja a halottakat az iteletre.
Ez a nap egy veget nem ero elet kezdete lesz. Ez a nap az itelet napja.
Azon a napon Isten minden embert megjutalmaz a hitiikkel es
cselekedeteikkel osszhangban. Azok, akik ugy halnak meg, hogy hiszik:
„Nincsenek mas jogosan imadhato istenek csak Allah, es
Mohammed Isten (profetaja) kiildotte", es muszlimok, meg lesznek
jutalmazva azon a napon, es bejutnak a Paradicsomba orokre, ahogy
Isten mondta:
:, akik hisznek es kegyesen cselekszenek, ok lesznek a
Paradicsom lakoi, s ott orokke fognak idozni. /(Koran, 2:82)
Am azok, akik meghalnak mielott hinnek, hogy „Nincsenek mas
jogosan imadhato istenek csak Allah, es Mohammed Isten
(profetaja) kiildotte.", vagy nem muszlimok, orokre elvesztik a
Paradicsomot es a Pokol tiizebe kiildetnek, ahogy Isten mondta:
kki mas utan vagyakozik, mint az Iszlam 88a, az attol nem
fogadtatik el. S az a Tulvilagon bizony a karvallottak koze fog
tartozni. /(Koran, 3:85)
Valaki azt kerdezheti: 'Elhiszem, hogy az Iszlam jo vallas, de ha atternek
az Iszlamra, a csaladom, a barataim es mas emberek zaklatnanak es
46
gunyt uznenek a hitembol. Ezert ha nem terek at az Iszlamra akkor is
bekeriilok a Paradicsomba es megmenekulbk a Pokol tiizetol?'.
A valasz az, amit Isten mond az elozo bekezdesben: „Aki mas utan
vagyakozik, mint az Iszlam, az attol nem fogadtatik el. S az a
Tulvilagon bizony a karvallottak koze fog tartozni.".
Miutan Mohammed profeta ^el lett kiildve, hogy hfvja az embereket az
Iszlamra, azota Isten az Iszlamon kfvul semmifele vallas iranti huseget
nem fogad el. Isten a mi Teremtonk es Megtartonk. 6 ertiink teremtett
mindent, ami a foldon van. Minden orom es jo dolog Tole szarmazik. Igy
ezek utan, ha valaki visszautasftja az Istenben, a profetajaban
Mohammedben $&, vagy a vallasban, az Iszlamban valo hitet, az csak azt
jelenti, hogy az illeto meg lesz biintetve a Tulvilagon. Valojaban a
teremtesunk fo oka az, hogy egyedul Istent imadjuk, engedelmeskedjunk
Neki, mikent errol Isten beszelt a Koranban: xCsak azert teremtettem
a dzsinneket es az embert, hogy Engem szolgaljanak. (Koran,
51:56).
Ez az elet, amit ma eliink egy nagyon rovid elet. A hitetlenek az Itelet
napjan azt fogjak gondolni, hogy az elet, amit a foldon eltek az csupan
egy nap, vagy egy napszak volt, ahogyan Isten mondta:
Mondja (Isten): Hany evig tartozkodtatok a foldon? Azt
mondjak: egy napig tartozkodtunk, vagy a nap egy reszeig. Am
kerdezd meg a szamolokat! /(Koran, 23:112-113)
Valamint azt mondta:
Vagy azt hittetek, hogy merd szorakozasbol teremtettiink
benneteket, s hogy ti nem fogtok Hozzank visszaterni?
Magasztaltassek Allah, a Kiraly, az Igazsag, nines mas isten csak
6... ^(Koran, 23:115-116)
A tulvilagi elet valodi elet. Ez nem csupan szellemi, hanem eppugy fizikai
is. Ebben mi testestLil lelkestiil fogunk elni. Osszehasonlftva az evilagot a
tulvilaggal, Mohammed ^azt mondta: { Az evilag ertekei a
tulvilageihoz hasonlftva olyanok, mint amit te az ujjaddal kiveszel
a tengerbol mikor beledugod, majd kiveszed belole. } 89 Vagyis az
evilag ertekei a tulvilageihoz hasonlftva olyan, mint par csopp viz a
tengerhez hasonlftva.
47
Hogy lehet valaki muszlim?
Egyszeruen ugy, hogy meggyozodessel kimondja: „Le ilaha ilia Allah,
Mohammed ar-Raszul Allah", atter az Iszlamra es muszlim lesz. Ez a
mondas azt jelenti: „Nincsenek mas jogosan imadhato istenek, csak
az egy igaz Isten (Allah) 90, es Mohammed az Isten profetaja
(kiildotte)." Az elso resz: „Nincs mas jogosan imadhato isten, az egy
igaz Istent kiveve", azt jelenti, hogy senkinek sines joga az imadatra,
kizarolag az egy igaz Istennek, es hogy Istennek nincsen tarsa sem fia.
Ahhoz, hogy muszlim legyen valaki kell, hogy:
• higgye, hogy a becses Koran Isten szo szerinti szava, amelyet
kinyilatkoztatott.
• higgye, hogy az Iteletnap (a Feltamadas napja) igaz, es el fog jonni,
mikent azt Isten megigerte a Koranban.
• elfogadja az Iszlamot a sajat vallasaul.
• ne imadkozzon senkihez es semmihez Istenen kfvul .
Mohammed profeta ^mondta: { Isten sokkal jobban oriil annak,
mikor valaki megbanassal fordul fele, mint valaki koziiletek annak
ha tevejen utazva a pusztaban az elfutva tole, magaval viszi az
elelmet es innivalojat ugy, hogy 5 minden remenyet elveszti, hogy
visszanyerhesse. Lefekszik egy fa arnyekaba (varva a halalt),
mivel elvesztette minden remenyet a teveje megtalalasara. Majd
mikor ebben az allapotban (ilyen hangulatban) van, hirtelen
elotte terem a teveje! Ekkor megragadja a kantarjat es az oromtol
melyrol fakado sfrasban tor ki: „6 Istenem, te vagy a szolgam es
en az Urad vagyok!" Tevedese oromenek erossegebol ered. } 91
—
'
A mondas, „Nincsenek mas jogosan imadhato istenek
az egy igaz Istenen kfvul, es Mohammed Isten
profetaja (kuldotte)" felirva egy bejarat fble.
48
Mi a Koran?
A Koran Isten utoljara kinyilatkoztatott
szava, minden muszlim hitenek es
vallasgyakorlasanak elsodleges forrasa.
Minden temaval foglalkozik, ami az
emberekre vonatkozik: bblcsesseg, hittan,
ima, uzleti ugyek, tbrveny, stb., az
alapveto temaja viszont a kapcsolat Isten
es teremtmenyei kbzbtt. Ugyanakkor
pontos utmutatasokat es reszletes
tanitasokat ad egy igazsagos tarsadalom
szamara, a helyes emberi viselkedest, es
meltanyos gazdasagi rendszert illetoen.
Vegyiik eszre, hogy a Koran Mohammednek csak arabul lett
kinyilatkoztatva. Igy barmely Koran forditas, akar angolra akar mas
nyelvre lefordftva, az se nem Koran, se nem annak valtozata, hanem
inkabb csak a Koran jelentesenek a fordftasa. A Koran kizarolag arab
nyelven letezik, amelyen ki lett nyilatkoztatva.
Ki volt Mohammed profeta 3i?
Mohammed ^570-ben sziiletett Mekkaban. Miutan az apja sziiletese
elott, az anyja pedig nem sokkal utana meghalt, a nagybatyjanal
nevelkedett, aki a megtisztelt Kurajs torzsbol valo volt. Irastudatlankent
nevelkedett, nem tudott sem irni sem olvasni, es igy is maradt halalaig. A
nepe - a profetai kiildeteseig - elutasitotta a tudomanyokat es a
legtobbjiik irastudatlan volt. Amint felnott, igazsagos, becsiiletes,
megbizhato, nagylelku es oszinte emberkent valt ismertte. Annyira
megbizhato volt, hogy az emberek a Megbizhatonak hivtak. Mohammed
^nagyon vallasos volt es melysegesen megvetette tarsadalmanak
hanyatlasat es balvanyimadatat.
Negyveneves koraban Mohammed ^megkapta elso kinyilatkoztatasat
Istentol Gabriel angyalon keresztiil. A kinyilatkoztatasok huszonharom
evig folytatodtak, es egyiittesen a Korankent ismertek.
49
Mohammed profeta ^mecsete Medinaban
Mihelyst elkezdte recitalni a Korant es predikalni az igazsagot, amelyet
Isten kinyilatkoztatott neki, 6 es a kbvetoibol alio kis csoport rogton a
hitetlenek Lildozesevel talalta szemben magat. Az Lildoztetes a 622. evben
olyan adazza valt, hogy Isten azt az utasitast adta nekik, hogy hagyjak el
a varost. Ez a Mekkabol Medinaba torteno kivandorlas, ugy 430
kilometerre eszakra, jelenti a muszlim idoszamftas kezdetet.
Tobb ev utan Mohammed ^es kbvetoi visszaterhettek Mekkaba, ahol
megbocsatottak az ellensegeiknek. Mikor Mohammed ^imeghalt
hatvanharom eves koraban, az Arab-felsziget nagyobb resze mar
muszlim lett, tovabba a halala utani szaz even belLil az Iszlam atterjedt
Spanyolorszagra nyugatra es oly messze keletre, mint Kina. Az Iszlam
tartos es bekes terjedesenek oka tanteteleinek igazsaga es vilagossaga
volt. Az Iszlam az egyetlen Istenben valo hitre hiv, aki az egyetlen
jogosan imadhato Isten.
Mohammed profeta ^tbkeletes peldaja volt a becsiiletes, igaz,
kbnybruletes, irgalmas, igazsagos es bator emberi lenynek. Bar 6 csak
egy ember volt, tavol a lit minden rossz tulajdonsagtol es egyediil Isten
kegyere tbrekedett, es az 6 tulvilagi jutalmara. Mi tbbb minden tetteben
es donteseben figyelemmel es felelemmel viseltetett Isten irant.
(Latogass el a www.islam-guide.com/Mohammed cimre,
Mohammed profetaval ^kapcsolatban tobbre vagy kivancsi.)
ha
50
Hogyan hatott az Iszlam terjedese a tudomany fejlodesere?
Az Iszlam utasitja az embereket, hogy hasznaljak
intelligenciajuk es a megfigyeles hatalmat. Az
Iszlam terjedesenek rovid evei alatt viragzottak a
nagyszeru kulturak es az egyetemek.
A keleti es a nyugati
ideak valamint a regi es
uj gondolatok
osszegyujtese hatalmas
elonyokhoz juttatta az
orvostudomanyt,
matematikat, fizikat,
csillagaszatot,
foldrajzot, a
kepzomuveszetet,
irodalmat, es a
tortenelmet. Tobb donto
jelentosegu rendszer,
mint az algebra, az arab
szamok, es a nulla
fogalma
(nelkLilozhetetlen a
matematika
eloremenetelehez), a
muszlim vilagbol kerult
at a kozepkori
Europaba.
Az asztrolabium
(csillagmagassagmero):
A muszlimok altal
folfedezett legfontosabb
tudomanyos eszkozok
egyike, amelyet a nyugati
vilagban is szeles korben
hasznaltak, egeszen a
modern idokig.
51
!>&v>^j&
Ja i & ui'.jjjii^, 4>^^-*
-a&
. ■ /_* -pi ■ ? r
A muszlim orvosok nagy figyelmet szenteltek a sebeszetnek es szamos
sebeszeti eszkozt folfedeztek, mikent azt ez a regi kezirat is mutatja.
A kifinomult eszkbzbket, amelyek lehetove tettek az europaiak
felfedezoutjait is, ugymint a csillagkepeket, a kvadranst es a jo hajozasi
terkepeket szinten a muszlimok fedeztek fol.
Mit hisznek a muszlimok Jezusrol?
A muszlimok tisztelik es nagyra becsulik Jezust (beke legyen vele). Ugy
tekintik 6t, mint Istennek az emberiseghez kuldbtt legnagyobb
kuldbtteinek egyiket. A Koran kijelenti szuz-szuleteset, es az egyik fejezet
a Koranban a „Maryam" (Maria) cimet viseli. A Koran Jezus szuleteset a
kbvetkezokeppen frja le:
[Emlekezzetek arra], amikor az angyalok azt mondtak: „0 Maria!
Allah hiriil ad neked egy iget, amely Tole [ered], a neve a Messias,
Jezus, Maria fia. Nagy becsben fog allni az evilagon es a tulvilagon
s azokhoz fog tartozni, akik kozel allnak [Allahhoz]. [Mar] a
bolcsoben szolni fog az emberekhez, [majd] erett fovel [is], s a
jamborok koze fog tartozni." „Uram!" - mondta [Maria] -
„Honnan lesz nekem fiam, holott nem illetett engem ember?"
„Ekeppen [lesz]" - mondta. Allah azt teremt, amit akar. Ha egy
dolgot elhatarozott, akkor csupan azt mondja annak: „Legyel!" -
es [az] van. ^(Koran, 3:45-47)
Jezus csoda altal szuletett Isten parancsara, amely korabban Adamot is
eletre keltette apa nelkul. Isten azt mondta:
52
ezus peldaja olyan Allahnal, mint Adame. Porbol teremtette ot,
majd azt mondta neki: „Legyel!" - es lett. #(Koran, 3:59)
Profetai kiildetese alatt Jezus tobb csodat is veghez vitt. Isten kozli
veliink Jezus szavait:
Jellel jottem hozzatok a ti Uratoktol: teremtek nektek agyagbol
valamit, ami ugy fest, mint a madar. Lehelek bele, s - Allah
engedelmevel - [igazi] madar lesz. Meggyogyitom - Allah
engedelyevel - azt, aki sziiletesetol fogva vak, s [meggyogyitom]
a leprast es foltamasztom a halottakat. Hiriil adorn nektek, hogy
mit esztek, es mit taroltok hazaitokban..." ^(Koran, 3:49)
A muszlimok hite szerint Jezust nem feszitettek keresztre. Az Jezus
ellensegeinek terve volt, hogy keresztre feszitik, am Isten megmentette
es fblemelte magahoz. A hasonmasa keriilt a helyere. Az ellensegei ezt az
embert fogtak el es feszitettek keresztre, abban a hitben, hogy 6 Jezus.
Isten mondta:
...azt mondtak: „Megoltuk a Messiast, Jezust, Maria fiat, Allah
kiildottet" - holott [valojaban] nem oltek meg ot es nem
feszitettek keresztre, hanem [valaki mas] tetetett nekik
[Jezushoz] hasonlova... #(Koran, 4:157)
Sem Mohammed, sem Jezus nem azert jbtt, hogy megvaltoztassa a
korabbi profetak altal hozott, az Istenben valo hitre vonatkozo alapveto
tanokat, hanem hogy megerosftse es megujitsa azokat. 92
Al-Aqsza mecset, Jeruzsalem
53
(Keresd fel a www.islam-guide.com/jesus oldalt, amennyiben tobb
minden erdekel Jezusrol az Iszlamban.)
Mit mond az Iszlam a terrorizmusrol?
Az Iszlam, az irgalom vallasa, nem engedelyezi a terrorizmust. A
Koranban azt mondja az Isten:
lah nem tilt el benneteket attol, hogy joravalok es
meltaanyosak legyetek azokkal, akik a vallas miatt nem harcoltak
veletek, s nem uztek el benneteket az otthonaitokbol. Allah
szereti a meltanyosokat. #(Koran, 60:8)
Mohammed profeta ^megtiltotta a katonainak, hogy noket es
gyermekeket bljenek meg 93, es azt tanacsolta nekik: { ... Ne legyetek
arulok, ne legyetek tulzasba esok, ne csonkftsatok halottat, es ne oljetek
meg a gyermeket. } 94
Szinten 6 mondta: { Ha valaki megol egy muszlimokkal
szerzodesben levo embert, az nem szagolhatja a Paradicsomnak
az illatat sem, bar annak illata negyven evnyi tavolsagban van. }
95
Mohammed profeta ^a tuzzel valo kinzast is megtiltotta. 96
Egyszer a gyilkossagot a fo bunok masodikanak sorolta be 97, es
figyelmeztetett meg arra is, hogy az Iteletnapon {Az emberek kozotti
itelet elso okai a Feltamadas napon a verontas miatti okok
lesznek. 98} 99
Osztonbzte a muszlimokat, hogy legyenek jok az allatokhoz es
megtiltotta a bantalmazasukat. Egyszer azt mondta Mohammed profeta
'M: {Megbiintettek egy asszonyt azert, mert bezart egy macskat,
mfg az el nem pusztult. Ezert keriilt a Pokolba. Mfg bezarva
tartotta a macskat, nem adott neki enni es inni es azert sem
engedte ki, hogy a fold rovaraibol ehessen.} 100
Azt is mondta, hogy egy ember adott egy nagyon szomjas kutyanak
vizet, fgy cselekedetenek jutalma keppen Isten megbocsajtotta a buneit.
Megkerdeztek a Profetat ^S: „Isten kbvete, meg lesziink jutalmazva az
allatokkal szembeni josagunkert?" Azt mondta: {Minden elo allattal
vagy emberrel szembeni josagert van jutalom.} 101
54
Tovabba utasftotta a muszlimokat, hogy ha etkezes celjabol elveszik egy
allat eletet, azt oly modon tegyek, hogy az a leheto legkisebb felelmet es
fajdalmat okozzon neki. Mohammed profeta ^azt mondta: {Ha
levagtok egy allatot, a legjobb modon tegyetek. J6I elezzetek meg
a kest, hogy csokkentsetek az allat szenvedeset.} 102
Ezen es mas iszlam szovegek fenyeben, fegyvertelen civilek szivebe
terrort ultetni, epiileteket es masok tulajdonait tomegesen lerombolni,
bombazni es megcsonkitani artatlan embereket, noket es gyerekeket
mind tiltott es megvetett cselekedet az Iszlam es a muszlimok szemeben.
A muszlimok a beke, az irgalom es a megbocsatas vallasat kovetik, es a
tobbseguk nem tud mit kezdeni az eroszakos esemenyekkel, melyeket
egyesek a muszlimokkal hoztak osszefiiggesbe. Ha egy muszlim terrort
kbvetne el, akkor bunbs lenne az Iszlam tbrvenyeinek megszegeseert.
Emberi jogok az Iszlamban
Az Iszlam szamos jogot biztosit az egyen szamara. Az Iszlam altal
biztosftott emberi jogok kozul kovetkezik nehany.
Az iszlam allam minden lakosanak elete es tulajdona szentnek tekintett,
akar muszlim az a szemely, akar nem. Az Iszlam vedi a becsuletet is. Igy
az Iszlamban masok zaklatasa, vagy a karukra torteno viccelodes nem
engedelyezett. Mohammed profeta ^imondta: {Bizony a veretek,
vagyonotok es a becsiiletetek serthetetlen.} 103
A rasszizmus nem engedelyezett az Iszlamban mikent a Koran is beszel
az emberi egyenlosegrol a kbvetkezo szakaszaban:
O ti emberek! Ferfibol es nobol teremtettiink benneteket.
Nepekke es torzsekke tettiink benneteket, hogy megismerjetek
egymast. A legbecsesebb Allahnal koziiletek az, aki a
legistenfelobb. Allah mindentudo es mindenrol tajekozott. f
(Koran 49:13)
Az Iszlam visszautasftja bizonyos embereknek, vagy nemzeteknek
vagyonuk, hatalmuk, vagy szarmazasuk miatti partolasat. Az embereket
Isten egyenlonek teremtette, es oket egymastol csak hituk es
jamborsaguk alapjan kulonbozteti meg.
Mohammed profeta ^mondta: {6 emberek! Az Istenetek egy es az
osotok (Adam) egy. Egy arab sem jobb egy nem arabnal, es egy
nem arab sem jobb egy arabnal, es egy voros (vagyis voros
55
arnyalatu feher) sem jobb egy feketenel es egy fekete ember sem
jobb egy vorosnel 104, kiveve istenfelelemben.} 105
A legnagyobb problemak egyike amivel
az emberisegnek szembe kell neznie a
rasszizmus. A fejlett vilag kepes embert
kuldeni a Holdra, de nem kepes
megakadalyozni egy ember gyuloletet es
harcat embertarsa ellen. Mohammed
profeta ^inapjaitol kezdve az Iszlam
tartos peldat nyujt arra nezve, hogyan
lehet megszuntetni a rasszizmust. A
Mekkaba tbrteno eves zarandoklat
(Haddzs) minden faj es nemzet valodi
muszlim testveriseget mutatja, akkor
ugyanis ketmillio muszlim a vilag minden
tajarol elutazik Mekkaba, hogy elvegezze
a zarandoklatot.
Az Iszlam az igazsag vallasa. Isten mondta:
llah bizony megparancsolja nektek, hogy adjatok vissza a
leteteket a tulajdonosaiknak. S ha dontest hoztok az emberek
kozott, akkor igazsagosan dontsetek. /(Koran, 4:58)
Valamint azt is:
\... Igazsagosan es meltanyosan jarjatok el! Allah szereti a
meltanyosan eljarokat. /(Koran, 49:9)
Meg azokkal szemben is igazsagosnak kell lenniink, akiket gyulolunk,
ahogy azt Isten mondta:
...S az emberek iranti haragvasotok ne vigyen benneteket arra,
hogy igazsagtalanok legyetek! Tegyetek igazsagot! Ez kozelebb
van az istenfelelemhez. ... /(Koran, 5:8)
Mohammed profeta ^mondta: {Emberek ovakodjatok az
igazsagtalansagtol 106, mert az igazsagtalansag sotetseg lesz a
Feltamadas napjan.} 107
Es azok, akik nem kaptak meg a jogaikat (vagyis azt, amire igazsagosan
tartottak igenyt) ebben az eletben, azok megkapjak azokat az Itelet
56
napjan, ahogy a Profeta ^mondta: {A Feltamadas napjan minden
jog meg lesz adva azoknak, akiket illet (es az igazsagtalansagokat
orvosoljak)...} 108
Milyen a nok helyzete az Iszlamban?
Az Iszlam ugy tekinti a not,- akar egyedulallo
vagy ferjezett,- mint onallo egyent, annak sajat
jogaival, birtoklasi valamint tulajdonnal es
jbvedelemmel valo rendelkezesi jogokkal,
mindenfele fblbtte alio gyam nelkiil (legyen akar
az apja, ferje, vagy barki mas). Joga van eladni
es venni, ajandekot adni es adakozni, es akeppen
elkolteni a penzet, ahogyan csak akarja. A
volegeny hazassagi hozomanyt ad a
menyasszonynak sajat hasznalatara es 6
megtartja a sajat csaladnevet ahelyett, hogy a
ferje nevet venne fol.
Az Iszlam osztonzi a ferjeket, hogy banjanak jol a felesegiikkel, mikent
azt Mohammed profeta ^mondta: {A legjobb koziiletek az, aki a
legjobb a felesegeivel.} 109
Az anyasag nagyra becsult az Iszlamban. Az Iszlam a legjobb
banasmodot javasolja szamukra. Egy ember jott Mohammed
profetahoz ^es fgy szolt: „6 Isten kovete! Ki a legjogosultabb az
emberek kozul az en tarsasagomra?" A Profeta $tazt mondta: {Az
edesanyad}. A ferfi azt kerdezte: „Azutan ki?" A Profeta 3*igy
felelt: {Azutan az edesanyad}. A ferfi tovabb kerdezett: „Azutan
ki?" A Profeta i'^azt mondta: {Azutan az edesanyad.} A ferfi ujbol
megkerdezte: „Azutan ki?" A Profeta -tSazt felelte: {Azutan az
edesapad.} 110
(Ha tbbbre vagy kivancsi az Iszlamban a nokkel kapcsolatban, latogass el
a www.islam-guide.com/women oldalra.)
A csalad az Iszlamban
A csalad, ami a civilizacio alapegysege ma szetesofelben van. Az Iszlam
csaladi rendszere finom egyensulyba hozza a ferj, feleseg, gyerekek es
rokonok jogait. Onzetlen banasmodot, nagylelkuseget es szeretetet
plantal egy jolszervezett csalad kereteibe. Egy stabil csaladi egyseg
nyujtotta beke es biztonsag nagyra ertekelt es nelkLilozhetetlennek
57
tekintendo a csalad tagjainak mentalis fejlodese erdekeben. Harmonikus
tarsadalmi rendet hoz letre a kiterjedt csaladok meglete es a gyermekek
kincskent orzese.
Hogyan bannak a muszlimok az idosebbekkel?
Az iszlam vilagban ritkan lathatunk „idosek otthonat". Valakinek a
szuleirol valo gondoskodasa, eletiiknek ebben a legnehezebb idoszakaban
nem mas, mint megtiszteltetes es aldas, valamint alkalom nagymerteku
mentalis gyarapodasra. Az Iszlamban nem eleg, hogy csupan imadkozunk
szuleinkert, hanem hatartalan reszvettel kell bannunk veliik, emlekezven
arra, hogy amikor meg gyamoltalan kisgyermekek voltunk, ok sajat
maguknal is jobban szerettek benniinket. Az anyak kulonosen nagyra
becsiiltek. Amikor a muszlim sziilok elerik az bregkort kbnyorulettel,
kedvesseggel es bnzetleniil bannak veluk.
Az Iszlamban a szuleinkkel valo torodes az ima utani masodik
kbtelessegunk, nekik pedig joguk, hogy ezt elvarjak. Megvetendonek
tekintett barmilyen nemtetszest nyilvanitani felejiik, mikor - bnhibajukon
kivul - az oregseg nehezze valik szamukra.
Isten azt mondta:
iz Urad elrendelte, hogy csak Ot szolgaljatok, s a sziilokkel
szembeni illendo viselkedest. S ha ok naiad erik el az oregkort,
avagy csak egyikojiik, ne mondd nekik azt, hogy: „Pfuj!", s ne
becsmereld oket. Kegyes szavakat mondj nekik! Terjeszd ki
folejiik kbnydriiletbol az alazatossag szarnyat! Es mondd: „Uram!
Irgalmazz nekik, mikent felneveltek ok engem mikor kicsi
voltam.")>(Koran, 17:23-24)
Mi az Iszlam ot pillere?
Az Iszlam bt pillere alkotja a muszlim eletenek vazat. Tanusagtetelt
tesznek hitukrol, imadkoznak, zakatot adnak (a nelkiilbzok
tamogatasara), bbjtblnek a Ramadan honapja alatt, es akik egyszer az
eletben megtehetik, elzarandokolnak Mekkaba.
1) A hit taniisagtetele:
A hit tanusagtetele, meggyozodessel mondani, hogy „Le ilaha ilia Allah,
Mohammedar raszul Allah", ami annyit tesz „Nincsenek mas
jogosan imadhato istenek az egy igaz Istenen kiviil (Allah), es
58
Mohammed Allah kiildotte". Az elso resz „Nincsenek mas jogosan
imadhato istenek az egy igaz Istenen kivul" ill azt jelenti, hogy senkinek
sines joga az imadatra egyediil Istennek es, hogy Istennek nincsen tarsa
vagy fia. A hit ezen tanusagtetelet Sahadanak hivjak. Egy egyszeru
formula, amit meggyozodessel kell kimondani ahhoz, hogy atterjen valaki
az Iszlam vallasra (, ahogyan azt fontebb magyaraztuk). A hit kijelentese
tanusagtetellel az Iszlam legfontosabb pillere.
2) Ima:
A muszlimok btszor 112 imadkoznak egy nap. Egyik ima elvegzese sem
tart tovabb nehany percnel. Az ima az Iszlamban kbzvetlen kapcsolatot
biztosit az imadkozo es Isten kozott.
Az ima kbzben az ember belso boldogsagot, beket es kenyelmet erez es
azt, hogy Isten elegedett vele. Mohammed profeta ^azt mondta: {Bilal,
hfvj (embereket) az imara, hagy legyen nekik kellemes ezaltal.}
113 Bilal Mohammed kortarsainak egyike volt, akit azzal biztak meg, hogy
az embereket az imara hivja.
Az imakat hajnalban, delben, delutan, naplementekor es ejszaka vegzik.
Egy muszlim csaknem barhol imadkozhat, ugymint tereken, irodakban,
gyarakban vagy egyetemeken.
(Tovabbi informaciokert az imarol az Iszlamban lasd a www.islam-
guide.com/prayer oldalt. 114)
3) Zakdt adasa (a nelkulozok tamogatasara):
Minden dolog Istenhez tartozik, ennelfogva a
vagyon is csak megbizas utjan lett az embernek
adva. A zakat szo eredeti jelentese mind
megtisztulast, mind gyarapodast takar. Zakatot
adni azt jelenti „bizonyos dolgok egy
meghatarozott szazalekat adni nelkLilbzo emberek
egyes csoportjainak". A szazalek - ami az olyan
aranybol, ezustbol vagy penzbol alio toket erinti,
ami elerte a 85 grammnyi arany ertekenek
megfelelo mennyiseget egy holdevben, - a
tulajdon ketto es fel szazalekat teszi ki. A mi
tulajdonunk megtisztul azaltal, hogy egy kis reszt
elkulonftunk belole azok szamara, akik szukseget
szenvednek, es - ahogy a nbvenyek metszese, -
59
ez a visszavagas is egyensulyhoz es tovabbi
gyarapodashoz vezet.
Az ember ezen kfvul meg annyit adhat alamizsnakent vagy adomanyba,
amennyit csak akar.
4) A Ramadan honap alatti bojt:
Minden evben a Ramadan honapjaban 115 a muszlimok
bojtolnek hajnalhasadastol napnyugtaig, tartozkodva az
eteltol, az italtol es a nemi erintkezestol.Bar a bojt
egeszsegiigyi elonyoket is hordoz, megis inkabb a
szellemi bntisztitas modszerekent tartjak szamon. Azzal,
hogy tartozkodik a vilagi kenyelmektol - meg ha csak
rovid idore is, - a bojtolo valodi rokonszenvet nyer az
ehezokkel, mikent mentalisan is gyarapodik.
5) Zarandoklat Mekkaba:
Az evenkenti zarandoklat (Haddzs) Mekkaba - egyszer az eletben -
kbtelessege minden muszlimnak, aki elvegzesere fizikailag es anyagilag
kepes. KbrLilbelul ketmillio ember latogat el Mekkaba minden evben a
vilag minden tajarol.
Zarandokok imadkoznak a mekkai Haram mecsetben. Ebben a
mecsetben van a Kaba (a fekete epulet a kepen), ami fele a
muszlimok imajuk alkalmaval fordulnak. A Kaba imahely,
epftesere Isten utasftotta Abrahamot es fiat, Izmaelt.
60
Noha Mekka mindig telve van latogatokkal, az eves Haddzsot az Iszlam
naptar tizenkettedik havaban vegzik. A ferfi zarandokok kiilbnlegesen
egyszeru ruhat viselnek, amely mentes minden osztalyra es kulturara
utalo megkiilonboztetestol, igy mindannyian egyenlokkent allnak Isten
elott.
A Haddzs ritusa magaban foglalja a Kaba kbriili kor, valamint a Szafa es a
Marwa dombok kozotti ut hetszeri megtetelet, mikent azt Hagar is tette
vizert valo kutatasa alatt. Ezutan a zarandokok osszegyulnek Arafat-
hegysegen 116 es kerik Istentol a bocsanatot, vagy amit akarnak,
mikbzben surun megemlekeznek az Itelet napjanak kozeledterol.
A Haddzs veget iinnep jelbli, az Id-al-adha, melyet imakkal iinnepelnek.
Ez, es az Id-ul-Fitr (a Ramadan vegen tartott Linnepnap) a ket eves
iinnepe a muszlim naptarnak.
(Latogass el a www.islam-guide.com/pillars oldalra, ha tobbet
szeretnel megtudni az Iszlam pillereirol.)
r
Iszlam az Egyesult Allamokban
Nehez altalanossagban beszelni az amerikai
muszlimokrol. Van koztiik attert, bevandorlo,
gyarmunkas es orvos. Ezt a valtozatos kozosseget
az egyseges hit egyesfti, orszagszerte szamos
mecset halozataval alatamasztva.
A muszlimok koran erkeztek Eszak-Amerikaba. A tizennyolcadik
szazadban mar sok muszlim elt itt.
Az amerikaiak nagy szammal tertek be a muszlimok gyiilekezeteibe.
Kulonbozo osztalyokbol jbttek: a gazdag, a szegeny, a tanult es
irastudatlan mind megtalalhato kbzottuk. Ma kbrulbelul bt es felmillio
muszlim el az Egyesult Allamokban. 117
61
az arabban nincsen kulon jel az „o" es „e" hangokra. A kiejtes szerint
viszont inkabb „Mohammed" ildomos, ahol a „h" hang egy, a magyarban
nem letezo, melyen a torokban kepzett eros „h" hang. A fordito.
A kovetkezo arab szavak ^ijelentese: "Isten aldasa es bekeje legyen
rea".
2 Megjegyzes, hogy ami ezek kozott a specialis jelek kozott van ... a
kbnyvben, a Koran jelentesenek csupan a forditasa. Ez nem a Koran
maga, mert az arab nyelvu.
3 Human Development as Described in the Qur'an and Sunnah, Moore es
masok, 37-38. o.
4 The Developing Human, Moore and Persaud, 5. kiad., 65. o.
5 The Developing Human, Moore and Persaud, 5. kiad., 8. o.
6 The Developing Human, Moore and Persaud, 5. kiad., 9. o.
7 Ennek a magyarazatnak a forrasa a This is the Truth (video). A felvetel
masolata letoltheto a www.islam-guide.com/truth internetoldalrol, ahol
Professzor Keith Moore magyarazatainak felvetelei szinten
megtekinthetoek online formaban.
8 This is the Truth (video).
9 This is the Truth (video). Lasd az elobbi labjegyzeteket.
10 The Geological Concept of Mountains in the Qur'an, El-Naggar, 5. o.
11 Earth, Press es Siever, 435. o. Lasd meg: The Geological Concept of
Mountains in the Qur'an, 5. o.
12 The Geological Concept of Mountains in the Qur'an, 44-45. o.
13 The Geological Concept of Mountains in the Qur'an, 5. o.
14 The First Three Minutes, a Modern View of the Origin of the Univerese,
Weinberg, 94-105. o.
15 Ennek a magyarazatnak a forrasa a This is the Truth (video). A
felvetel masolata letoltheto a www.islam-guide.com/truth internetoldalrol,
ahol Professzor Alfred Kronerd magyarazatainak felvetelei szinten
megtekinthetoek online formaban.
62
16 This is the Truth (video)
17 Essentials of Anatomy and Physiology, Seeley es masok, 211. o. Lasd
meg: The Human Nervous System, Noback es masok, 410-411. o.
18 Essentials of Anatomy and Physiology, Seeley es masok, 211. o.
19 Al-E'jaz al-Elmy fee al-Naseyah (Tudomanyos csodak a homlok
mbgbtt), Moore es masok, 41. o.
20 Principles of Oceanography, Davis, 92-93. o.
21 Principles of Oceanography, Davis, 93. o.
22 Oceanography, Gross, 242. o. Lasd meg: Introductory Oceanography,
Thurman, 300-301. o.
23 Oceanography, Gross, 244. o., es Introductory Oceanography,
Thurman, 300-301. o.
24 Oceans, Elder es Pernetta, 27. o.
25 Oceanography, Gross 205. o.
26 Oceanography, Gross 205. o.
27 Lasd The Atmosphere, Anthes es masok, 268-269. o., es az Elements
of Meteorology, Miller es Thompson, 141. o.
28 A felfele iranyulo legmozgas a felho kozepe fele erosebb, mivel az
vedve van a felho kLilso reszein jelentkezo lehuto hatasoktol.
29 Lasd Atmosphere, Anthes es masok, 269. o., es Elements of
Meteorology, Miller es Thompson, 141-142. o.
30 Lasd Ee'jaz al-Qur'an al-Kareem fee WasfAnwa' al-Riyah, al-Sohob,
al-Matar, Makky es masok, 55. o.
31 Elements of Meteorology, Miller es Thompson, 141. o.
32 Meteorology Today, Ahrens, 437. o.
33 The Works of Aristotle Translated into English: Meteorologica, 3.
Kbtet, Ross es masok, 369 a, b. o.
63
34 Saheeh Muslim c. szerzemeny #2643 sz. elbeszeleseben, es Saheeh
Al-Bukhari c. szerzemeny #3208. Megjegyzes: Ami ezek kozott a
specialis zarojelek { ... } kozott van a konyvben, az Mohammed profeta
^mondasanak forditasa. Tovabba a labjegyzetben hasznalt # szimbolum
a hadith szamat jelenti. A hadith Mohammed profeta ^itarsainak
megbizhato kbzlese arrol, amit a profeta mondott, tett, vagy jovahagyott.
35 Saheeh Muslim # 2645 sz. kozleseben.
36 Mohammed profeta ^iirastudatlan volt. Nem tudott irni es olvasni, de
lediktalta a Korant a tarsainak es utasftotta nehanyukat, hogy irjak le.
37 A fejezetek neve a Koranban. A fordito
37a Ez az aja kihivas a hitetleneknek, mert ok ugyan jol ismerik az
igazmondo, megbizhato, es (rni-olvasni nem tudo Mohammedet ^1, megis
azt mondjak, hogy a Koran nem Isten szava hanem Mohammedtol ^
ered. Ha igy gondoljak, akkor hivjak segitoiket, tamogatoikat (koltoiket
es ekesszoloikat), istensegeiket, avegett hogy a Koranhoz hasonloval
alljanak elo, ha igazat mondanak. A lektor
37b A Tuz, a tulvilagi biintetes es szenvedes helye, amelyet Allah
keszitett elo a hitetlenek szamara. A hitetlenek azzal tudjak megovni
magukat a Tuztol, hogy hisznek a Koranban es kovetik a Profetat ^. A
lektor
38 Lasd Al-Borhan fee Oloom Al-Qur'an, Al-Zarkashy, 2. Kotet, 224. o.
39 Lasd Al-Borhan fee Oloom Al-Qur'an, Al-Zarkashy, 2. Kotet, 226. o.
40 A Biblia versei ebben a konyvben a Szent Istvan Tarsulat 1991-ben
kiadott B/Majabol valok. (Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 1991.
Hatodik, atdolgozott kiadas)
41 Lasd Szent Istvan Tarsulat Biblia 1228. oldalan talalhato l:21-es
versrol szolo jegyzeteket.
42 History of the Byzantine State, Ostrogorsky, 95. o.
43 History of the Byzantine State, Ostrogorsky, 100-101. o., es History
of Persia, Sykes, 1. kotet. 483-484. o. Lasd meg The New Encyclopaedia
Britannica, Micropaedia, 4. kotet. 1036. o.
44 Saheeh Al-Bukhari #3637-es, es Saheeh Muslim #2802-es szamu
kozleseben.
64
45 Saheeh Al-Bukhah #3576-os, es Saheeh Muslim #1856-os szamu
kozleseben.
46 Saheeh Muslim #2972-es, es Saheeh Al-Bukhari #2567-es szamu
kozleseben.
47 Saheeh Al-Bukhari #5413-as, es Al-Tirmizi #2364-es szamu
kozleseben.
48 Saheeh Muslim #2082-es, es Saheeh Al-Bukhari #6456-os szamu
kozleseben.
49 Saheeh Al-Bukhari #2739-es, es Mosnad Ahmad #17990-es szamu
kozleseben.
50 Mosnad Ahmad #25662-es sz. kozleseben.
51 Saheeh Al-Bukhari #676-os, es Mosnad Ahmad #25517-es sz.
kozleseben.
52 Saheeh Al-Bukhari #676-os, es Mosnad Ahmad #23706-os sz.
kozleseben.
53 Mowatta' Malek #531-es sz. kozleseben.
54 Saheeh Al-Bukhari #3034-es, es Saheeh Muslim #1803-as, es
Mosnad Ahmad #18017-es sz. kozleseben.
55 Mosnad Ahmad #12117-es, es Al-Tirmizi #2754-es sz. kozleseben.
56 Al-Serah Al-Nabaweyyah, Ibn Hesham, 1. kotet, 293-294. o.
57 Al-Serah Al-Nabaweyyah, Ibn Hesham, 1. kotet, 265-266. o.
58 Al-Serah Al-Nabaweyyah, Ibn Hesham, 1. kotet, 298-299. o.
59 Al-Daremey #68 sz. kozleseben, es Abu-Dawood #4510 sz.
60 Larry B. Stammer, a Times vallasi iroja: „A First Lady a muszlimok
mellett foglal allast," Los Angeles Times, hazai kiadas, Metro rovat, B
resz, 1996. majus 31., 3. o.
61 Timothy Kenny: Mashol a vilagban, USA Today, utolso kiadas, Hirek
rovat, 1989. februar 17., 4A o.
65
62 Geraldine Baum: Allah szereteteert, Newsday, Nassau es Suffolk
kiadas, II. Resz, 1989. marcius 7., 4. o.
63 Ari L. Goldman: „Az Iszlam foaramat gyorsan magukeva teszik a
fekete amerikaiak," New York Times, Late City utolso kiadas, 1989.
februar 21., 1. o.
64 Saheeh Muslim #186-os, es Saheeh Al-Bukhari #6571-es szamu
kozleseben.
65 Saheeh Muslim #188-as, es Saheeh Al-Bukhari #10832-es szamu
kozleseben.
66 Saheeh Al-Bukhari #6568-as, es Mosnad Ahmad #13368-as szamu
kozleseben.
67 Saheeh Muslim #2825-bs, es Mosnad Ahmad #8609-es szamu
kozleseben.
68 Saheeh Muslim #2807-es, es Mosnad Ahmad #12699-es szamu
kozleseben.
69 Saheeh Muslim #2807-es, es Mosnad Ahmad #12699-es szamu
kozleseben.
70 Vagyis se nem hisz a Koranban, se nem cselekszik tbrvenyei szerint.
71 Cat Stevens (Yusuf Islam) jelenlegi levelcime arra az esetre ha meg
szeretned kerdezni az Iszlamra valo atterese utani erzeseirol: 2 Digswell
Street, London N7 8JX, United Kingdom.
72 Mohammed H. Shahid kbnyve. A kbnyv egy peldanyaert keresd fel a
www.islam-guide.com/stories oldalt, vagy erdeklodj a Kapcsolatok
menupont alatt talalhato szervezetek egyikenel.
73 Saheeh Muslim #121-es, es Mosnad Ahmad #17357-es szamu
kozleseben.
74 Mosnad Ahmad #2515-6s, es Saheeh Muslim #131-es szamu
kozleseben.
74a Ez a felszolitas Mohammed profetanak ^i, es minden muszlimnak
szol. Ez a fejezet, amely kizarolag Allah egyeduliseget es egyes neveit,
tulajdonsagait tartalmazza a Koran egyharmadanak felel meg, mert a
Koran egyharmada az egyistenhitrol, egyharmada a torvenykezesrol,
66
egyharmada pedig a multbeli nepek, profetak tbrteneteirol szol. Ez nem
azt jeleni, hogy elegendo tobbszor elolvasni ezt a fejezetet a Koranbol,
hanem el kell olvasni a Koran tobbi szurajat is, hogy gyarapodjon a
muszlim tudasa es a hite, es hogy megismerje a megengedett dolgokat
es a tilosakat. A lektor.
75 Saheeh Muslim #2754-es, es Saheeh Al-Bukhari #5999-es szamu
kozleseben.
76 Az Associated Press, London 1984. Junius 25-ei jelenteseben
olvashato, hogy egy, az anglikan puspokok tobbseget megvizsgalo
televizios musor azt mondja: „A keresztenyeknek nem kotelezo hinniLik
abban, hogy Jezus Krisztus Isten volt." A szavazas Anglia 39 piispokebol
31-et erintett. A jelentes tovabba megallapftja, hogy a 31 piispokbol 19
mondta azt, hogy Jezusra vonatkozolag eleg annyi, hogy „Isten
legfelsobb kuldbtte". A szavazas a London Hetvegi Televiziok heti vallasi
programjanak, a „Credo"-nak a vezeteseben zajlott.
77 A vetkesek kbze tartoznak a politeistak is.
78 NIV kompakt bibliaszotar, Douglas, 42. o.
79 Saheeh Muslim #2586-os, es Saheeh Al-Bukhari #6011-es szamu
kozleseben.
80 Mosnad Ahmad #7354-es, es Al-Tirmizi #1162-es szamu kozleseben.
81 Saheeh Al-Bukhari #13-as, es Saheeh Muslim #45-bs szamu
kozleseben.
82 Al-Tirmizi #1924-es, es Abu-Dawood #4941-es szamu kozleseben.
83 Al-Tirmizi #1956-os szamu kozleseben.
84 Saheeh Muslim #1009-es, es Saheeh Al-Bukhari #2989-es szamu
kozleseben.
85 Saheeh Muslim #48-as, es Saheeh Al-Bukhari #6019-es szamu
kozleseben.
86 Saheeh Muslim #2564-es szamu kozleseben.
87 Ibn Majah #2443-as szamu kozleseben.
88 Saheeh Muslim #2244-es, es Saheeh Al-Bukhari #2466-os szamu
67
kozleseben.
88a Az iszlam szo az Allahnak valo teljes behodolast jelenti. Igy ez a
Koran bekezdes nem csak a mai muszlimokra ervenyes, hanem minden
olyan emberre is, aki a profetak idejeben elt, hitt nekik, es kbvette oket.
A lektor.
89 Saheeh Muslim #2858-as, es Mosnad Ahmad #17560-as szamu
kozleseben.
90 Ahogyan korabban mar emlitettuk, az arab Allah szo Istent jelent (az
egy igaz Istent, aki az egesz vilagegyetemet teremtette). Az Allah szo
egy fonev Istenre, amelyet az arabul beszelok hasznalnak, ugy az arab
muszlimok, mint az arab keresztenyek. Tovabbi reszletekrol az Allah szot
illetoen lasd a Hit Istenben c. resz utolso bekezdeset.
91 Saheeh Muslim #2747-es, es Saheeh Al-Bukhari #6309-es szamu
kozleseben. (Egy hivo emberrol van szo, aki annyira orLil, hogy oromeben
meg a szavakat is felcsereli, es nem veszi eszre, hogy igy sulyosan
megvaltozott a mondatanak ertelme. A ford.)
92 A muszlimok hisznek abban is, hogy Isten kinyilatkoztatott egy
Indzsilnek nevezett szent kbnyvet Jezusnak. Egyes reszei, amelyek meg
ma is elerhetoek maradtak Isten Jezusnak kuldott tanitasaibol,
megtalalhatoak az Ujszovetsegben. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a
muszlimok a ma letezo Bibliaban is hisznek, mivel az nem az Isten altal
eredetileg kinyilatkoztatott iratokat tartalmazza. Valtoztatasokat,
hozzatoldasokat es megroviditeseket szenvedett el. Ezt a Szent Biblia
(Atvizsgalt Standard Valtozat, a tovabbiakban RSV) atvizsgalasaval
megbizott Bizottsag is kijelentette. Ez a bizottsag harmincket tudosbol all,
akik a bizottsag tagjaiul szolgalnak. Az atvizsgalast es tanacsadast egy az
egyuttmukodo felekezetek otven kepviselojebol alio feliigyeloseggel
biztosftottak. A Szent Biblia (RSV) eloszavaban a bizottsag kimondja, iv.
o.: „Alkalmasint egyertelmuve valik, hogy a szoveg kart szenvedett a
tovabbadaskor, de a valtozatok egyike sem nyujt egyertelmu
helyreigazftast. Itt mi csupan kompetens tudosok legjobb megitelesere
hagyatkozhatunk az eredeti szoveg legvaloszinubb rekonstrukcioja
celjabol. A bizottsag azt is kimondja a Biblia eloszavaban, p. vii.:
„Megjegyzeseket irtunk, melyek az osi szerzoknel talalhato jelentos
valtozatokat, hozzatoldasokat, vagy csonkftasokat jelblik (Mt 9:34; Mk
3:16, 7:4, Lk 24:32, 51, stb.)." A Biblia megvaltoztatasarol szolo tovabbi
informaciokert latogasd meg a www.islam-guide.com/bible oldalt.
93 Saheeh Muslim #1744-es, es Saheeh Al-Bukhari #3015-6s szamu
68
kozleseben.
94 Saheeh Muslim #1731-es, es Al-Tirmizi #1408-as szamu kozleseben.
95 Saheeh Al-Bukhari #3166-os, es Ibn Mayah #2686-os szamu
kozleseben.
96 Saheeh Al-Bukhari #3166-os, es Ibn Mayah #2686-os szamu
kozleseben.
97 Saheeh Al-Bukhari #6871-es, es Saheeh Muslim #88-as szamu
kozleseben.
98 Ez gyilkossagot es testi sertest jelent.
99 Saheeh Muslim #1678-as, es Saheeh Al-Bukhari #6533-as szamu
kozleseben.
100 Saheeh Muslim #2422-es, es Saheeh Al-Bukhari #2365-bs szamu
kozleseben.
101 Mohammed profeta ^ezen mondasa reszletesebben megtalalhato a
Peldak Mohammed profeta ^mondasaira cimu fejezetben. Saheeh
Muslim #2244-es, es Saheeh Al-Bukhari #2466-os szamu kozleseben.
102 Saheeh Muslim #1955-bs, es Al-Tirmizi #1409-es szamu
kozleseben.
103 Saheeh Al-Bukhari #1739-es, es Mosnad Ahmad #2037-es szamu
kozleseben.
104 Az ebben a profetai mondasban emlitett borszinek peldak, azt
jelentik, hogy az Iszlamban senki sem jobb a masiknal csupan a borenek
szine miatt, legyen akar feher, fekete vagy voros, vagy akarmilyen szinu.
105 Mosnad Ahmad #22978-as szamu kozleseben.
106 Vagyis a masok elnyomasatol, a veluk szembeni igazsagtalansagtol
vagy rosszcselekedettol.
107 Mosnad Ahmad #5798-as, es Saheeh Al-Bukhari #2447-es szamu
kozleseben.
108 Saheeh Muslim #2582-es, es Mosnad Ahmad #7163-as szamu
kozleseben.
69
109 Ibn Maja #1978-as, es Al-Tirmizi #3895-6s szamu kozleseben.
110 Saheeh Muslim #2548-as, es Saheeh Al-Bukhari #5951-es szamu
kozleseben.
111 Az Allah szoval kapcsolatos tovabbi informaciokert lasd a Hit
Allahban cimu fejezet utolso bekezdeset.
112 Legalabb otszbr, a szorgalmi imak miatt. A fordito.
113 Abu Dawud #4985-6s, es Mosnad Ahmad #22578-as szamu
kozleseben.
114 Vagy az Ima es a tisztalkodas cimu magyar nyelvu kiadvanyunkat. A
fordito.
115 Ramadan honapja az Iszlam naptar (amely a Hold fazisaira epiil,
nem pedig a Nap mozgasara) kilencedik hava.
116 Egy Mekkatol kb. 24 km-re levo terulet.
117 Vilag Almanach es Tenyek konyve 1966. Famighetti, 644. o.
Live Music Archive
Librivox Free Audio
Metropolitan Museum
Cleveland Museum of Art
Internet Arcade
Console Living Room
Books to Borrow
Open Library
TV News
Understanding 9/11